Lazarbibi

  • TECHNIKATÖRTÉNET
  • ELKÉPESZTŐ
  • VALÓSÁG
  • FORMÁTUMOK
  • NAVIGÁCIÓ
  • MAGYAR
  • HADITECHNIKA
  • CÉGEK
Digitális hangfelvétel a Szovjetunióban

Digitális hangfelvétel a Szovjetunióban

Egy lépésre a győzelemtől?

Talán kevesen tudják, hogy a Szovjetuniónak saját programja volt digitális hangformátumok és az azokat lejátszó eszközök kifejlesztésére. A sorozatgyártásra kész optikai lemezeket és a hozzájuk tartozó lejátszókat már a CD lemez bemutatása előtt 1 évvel elkészítették, és nagyjából egyidőben a Philips-SONY bejelentéssel publikálták is. 

scale_2400.jpg

Kezdetek 

Azt azért meg kell jegyezni, hogy a Szovjetunió nem volt úttörője a digitális audio formátumoknak, és a fejlesztések is később kezdődtek. A Philips már 1969-től elindította a kutatásokat, a birodalomban a Minisztertanács 1975 ben hozott egy határozatot, amelyben előirányozta a fejlesztések megkezdését. Az, hogy mi váltotta ki a döntéshozók érdeklődését a hangadatok digitális továbbítása iránt, és mit terveztek a hangfelvételek használatával, nem tisztázott, de valószínűsíthetően nem csak polgári szempontok vezérelték őket.

A műsorszórással, vétellel és akusztikával foglalkozó vállalat - továbbiakban:VNIIRPA - kísérleti gyárában E.I. Vologyin irányításával létrehoztak egy laboratóriumot, ahol a következő feladatokat tűzték ki a tudósokból és mérnökökből álló csoport elé:

  • Műszaki megoldások keresése, amelyek lehetővé teszik az audió információk bináris kódokká alakítását, valamint az optikai adathordozókra történő felvételt és lejátszást, a minőség romlása nélkül.
  • Szabvány kidolgozása, valamint az adathordozók és a lejátszók tömeggyártásának megszervezése.
  • Ajánlások készítése a digitális felvételek sokszorosításának elsajátításához. 

A projekt neves szovjet tudósokat és szakembereket hozott össze a kémia, az optika, az elektroakusztika, a matematika és az informatika területéről, valamint áramkör tervezők, automatikus vezérlőrendszerek fejlesztői és a digitális jelfeldolgozás szakemberei is jelentősen hozzájárultak a fejlesztéshez. A csapat szenvedélyesen vetette bele magát a munkába.

vologyin.jpg

test.jpg

A fenti színes képen Vologyin a lemez írási folyamatot kíséri figyelemmel, alatt pedig az első teszt példányon végeznek méréseket a kutatók.

A folyamat összetettsége 

Az adatok lemezre rögzítésével kapcsolatos kísérletek természetesen nem várt akadályokba ütköztek. Speciális tiszta helyiségeket kellett kialakítani a kémiai laboroknak, ahol az adathordozókkal kísérleteztek. A CD lemezhez erősen hasonlító korong lett a végeredmény. Évek teltek el az autófókusz, a sávontartás és a motorvezérlés csiszolgatásával. 

mech.jpg

A fő nehézséget az LG-15 gázlézer használata jelentette, amely tetemes méretekkel és súllyal rendelkezett. Erre az a megoldás született, hogy a lézer egységet fixen rögzítették és a diszkmotort mozgatták lemezzel együtt egy kis kocsi szerű szerkezeten keresztül. Érdekes módon 15 évvel később a SONY is alkalmazta ezt az ötletet felső kategóriás gépeiben"Fixed Pickup" megnevezéssel, egy ilyet láthatunk a lenti képen.

sony-cdp-r10-trans-2-500pix.jpg

Egy másik kihívás az információáramlás megoldása volt. A hibajavító rendszert és az adatfolyam kialakítását 1,5 éves fejlesztő munka árán sikerült megoldani. A 44,1 kilohertzes mintavételi frekvencia és a 12 centiméteres átmérő megegyezett a kompakt diszk tulajdonságaival, de a kvantálás 11 biten történt, a lemez pedig kicsivel vastagabb volt mint a CD, és üvegből készült. 

A diadal pillanatai: "Lucs-002"

Az első működő laboratóriumi prototípus, a "Lucs-001” 1978-ra készült el (nyitókép). Egészen 1981 végéig szorgalmasan csiszolgatták és a kisebb hibákat kijavították. 1982-re a Szovjetunió rendelkezett egy sorozatgyártásra kész "Lucs-002" lejátszóval (lenti kép). A készülék igen tekintélyes méretekkel rendelkezett és 2 blokkból állt, az egyik tartalmazta a mechanikát a szervó rendszerekkel, a másik egység pedig a jelfeldolgozó elektronikát.

luch002_7.jpg

A Szovjetunió gazdasági eredményeinek kiállítóközpontjában bemutatták a módosított és sorozatgyártásra érett "Lucs-002" modellt, a szovjet optikai lemez első és utolsó példányával, konkrétan a "Dráma a vadászaton" című film zenéjének digitális felvételével. A fejlesztő központnak 100 darab demó példányt kellett volna készítenie, de mivel nem voltak berendezkedve a sorozatgyártásra, ennyit biztosan nem sikerült összerakni. A készülék a leningrádi tévében is szerepelt újságírók gyűrűjében és egy rövid helyi adás is elegendő volt ahhoz, hogy felcsigázzák a gyártók érdeklődését.

A VNIIRPA-t a szovjet rádióelektronikai ipar óriásai és a lemezgyár is elkezdte ostromolni, hogy megkapják a műszaki dokumentációkat, mivel meg akarták kezdeni a sorozatgyártást és a korongok tömeges kiadását. Amikor a leírások megérkeztek, a lelkesedés hirtelen eltűnt.

lucs22.jpg

Zsákutca a tervgazdaság labirintusában

Az érdeklődés hirtelen csökkenésének okai a műszaki dokumentációkban foglalt teljesíthetetlen követelmények voltak. A lejátszó gyártásához szükséges technológiai feltételek nem álltak a cégek rendelkezésére és nem is tudták előteremteni azokat. Erősen kiütköztek a rendszer hibái, a lassú tervgazdaságban nehéz bürokratikus apparátussal és rosszul motivált vezetéssel rendelkező vállalatok számára az ilyen feladatok lehetetlennek bizonyultak. A technológiai háttér pedig kétséget kizáróan meg lehetett volna, ha több nagyobb vállalat összefog, ahogy a katonai ipari komplexum esetében ez működött is. Ráadásul a projektnek nagyobb állami támogatásokat is ígértek, ami azt eredményezte, hogy a vállalatok egymás ellen kezdtek küzdeni, ami helyrehozhatatlan időveszteséghez vezetett.

1982 végére a fejlesztői csapata szétesett, a szakemberek egy része a leningrádi Morfizpribor Központi Kutatóintézetbe került, ahol a kutatás teljesen más alapokon folytatódott. Az első kereskedelemben megjelent készülékek alapján próbáltak összerakni valamit. 1983 végére elkészült 2 darab "Korvett LP 001" elnevezésű prototípus, inmár Philips lézerfejjel, kizárólag kísérleti célokra. Meglepő módon a szovjet Ragyio magazin csak 1983 áprilisi számában közölt képet (lentebb) és egy rövid cikket a "Lucs-002" készülékről, ecsetelve, hogy ez a kis fényes lemez lesz a jövő útja. Ebben nem tévedtek, de addigra a hazai fejlesztéseknek már befellegzett. 

snlin0o6fj0.jpg

A dicstelen vég

A Philips és a Sony 1982-ben már nemzetközi szabványként mutatta be saját CD-formátumát, és a lemezek terjesztése is megkezdődött. 1983 végére világossá vált, hogy ez lesz a világszabvány, és mivel a szovjet projekt elakadt, ezzel a világpiac is helyrehozhatatlanul elveszett. Ennek eredményeként a kormány és a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői teljesen elvesztették érdeklődésüket a digitális felvételek iránt. A peresztrojka megérkezésével visszatértek a lejátszó gyártásának tervei, de már nem saját, hanem a világszerte elterjedt CD formátumban. Így a VNIIRPA laboratórium gigantikus munkája semmivé foszlott, és csak néhány kisebb fejlesztésükre volt igény az első szovjet CD lejátszók elkészítésekor. Ezekről bővebben olvashattok egy régebbi posztban.

Források:hifi-advice.com/blog, yandex.ru, red-innovations.su

55 komment Technikatörténet Formátumok Tovább
Digitális hangfelvétel a Szovjetunióban Tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
55 komment

Ajánlott bejegyzések:

  • Támadás a konténer radar ellen Támadás a konténer radar ellen
  • A nyomozó, aki mindent feltalált A nyomozó, aki mindent feltalált
  • A hordozható zenelejátszók története A hordozható zenelejátszók története
  • Volt egyszer a magyar autóbusz-gyártás Volt egyszer a magyar autóbusz-gyártás
  • Egy új radar, ami látja az F-35-ös vadászgépeket? Egy új radar, ami látja az F-35-ös vadászgépeket?

A bejegyzés trackback címe:

https://lazarbibi.blog.hu/api/trackback/id/tr6416421870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MIG-31 2021.02.14. 15:45:04

Érdekes írás. Hát igen, ahogy az ózdi kohász is elismerte utólag, hogy párthatározat alapján nem lehet acélt gyártani, illetve hogy ráolvasással nem mennek a dolgok.
Amúgy javítsatok ki, de mágnesszalagra is lehet digitális felvételt készíteni ha jól tudom.
Válasz erre 

Lazarbibi 2021.02.14. 15:52:32

@MIG-31: Lehet igen. Volt VHS kazettára rögzítő rendszer, utána jött a DAT, de a Szovjetunióban a normál hangkazetta is hiánycikknek számított akkoriban.
lazarbibi.hu/index.php/kihalt/165-pcm-adapter
Válasz erre 

Make Valamit · http://make.blog.hu 2021.02.14. 16:22:17

Érdekes mi lett volna ha van több idejük finomítani a technikát. Az optikai lejátszókban a külméretet és a lemezre rögzíthető adatmennyiséget is a lézer határozza meg, azért világít minden CD játszó pirosan, mert akkoriban az volt a legkisebb hullámhosszúságú lézer.
(Kérdés persze, hogy a Szovjetunióban kinek lett volna minderre pénze.)
44.1kHz / 11bit érdekes, persze a korai Philips 16 bites rendszerek is igazából 14 bitesek voltak, ezt jelentette az akkoriban mindenre ráírt "Oversampling DAC"... évekkel később lett csak megfizethető (érd. $7-8) a valós 16 bites DAC chip.
Válasz erre 

Club Sandwich 2021.02.16. 03:53:56

Nekem valahogy nem all ossze ez a dolog. Peldaul azon a kepen "a folyamat osszetettsege" szakaszban, egy az egyben a Philips rendszer lathato - nekik is volt egy pont ilyen fotot tartalmazo publikaciojuk, erdekes mod. Azon szo nincs semmifele gazlezerrol, az mar felvezetos lezerdiodat abrazol. Aztan, hogyan sikerult rahibazni a 120mm-es atmerore is? Veletlenul? Ugyan mar. A mintavetelezesi frekit nem is irom, oda meg el lehet jutni matematikai magyarazattal, de a lemez meretet mar jopar egyeb parameter is befolyasolja...
Mondjuk a ketdobozos cucc, plane orosz mertekben, egeszen figyelemremelto eredmeny - a Philips keszulek elektronikaja a kiserleti fazisban a bemutatoul szolgalo asztal alatti teljes also terfogatot megtoltotte :)
Válasz erre 

Közlekedő tömegközlekedő 2021.02.16. 07:04:08

Hát, igen, szegény szovjeteknek nem sok technikai bravúr jött össze Eszembe jutott a '80-as évekből a vicc a szovjet kvarcóráról, amihez jár egy bőrönd is, amiben az akku van.
Válasz erre 

midnight coder 2021.02.16. 07:37:17

A szovjet elvtársak az ilyen mûszaki cuccoknál hajlamosak voltak figyelmen kívül hagyni a reaitásokat. Így aztán jó nagy, bonyolult, drága, de cserébe iszonyúan megbízhatatlan cuccokat hoztak össze. Lásd anno szovjet színes TV. Hegesztõtrafó kell bele tápegységnek ? Akkor azt rakunk! Elvégre anyag, az van!
Válasz erre 

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.02.16. 07:40:19

@Közlekedő tömegközlekedő:

Az alap szovjet vicc erről:
- Milyen a szovjet törpe?
- A legnagyobb a világon!
Válasz erre 

Visceroid 2021.02.16. 07:55:49

Azért jó lenne ha nem vigyorognánk az akkori szovjet dolgokon, mert most már 30 éve itt a "jólét" és most éppen azt a korszakot sírjuk vissza már mióta. Azért van itt a rengeteg összeszerelő üzem, azért van diktátorunk, mert valahogy ebbe a mostani szabadversenyes izében meg nem nagyon tudjuk megtalálni a helyünket. "Elvégre anyag, az van! " Azaz volt. Most meg nincs. Ezért is tartunk ott ahol...:) Tényleg nem akarok átmenni politikába, de éppen ez az egyik fontos dolog, amiért az országnak nem megy a kapitalizmus, hogy megszoktuk, hogy a szovjet elftársak adnak "anyagot".
Válasz erre 

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2021.02.16. 08:02:32

Na ugye hogy van igény Bibire a címlapon
Válasz erre 

Club Sandwich 2021.02.16. 08:30:08

Meg is talaltam az eredeti publikaciot, ime:

www.dutchaudioclassics.nl/img/info/various/philips-optical-readout.jpg

errol az oldalrol:

www.dutchaudioclassics.nl/Philips-Compact-Disc-brochure-1982-the-laser/

Fellabu bolhas kutya legyek, ha ez nem ugyanaz az abra, mint ami a fenti kepen lathato. A kis, orosz nyelvu morickarajz tenyleg kulonbozik es ott a cikkben emliett kiforditott rendszer a gazlezerrel, de mit keres ott akkor a Philips publikacio???
Válasz erre 

Alick 2021.02.16. 08:49:48

Nyilván volt benne egy kis ipari kémkedés, de azért szép, hogy a mérnökök a szovjet viszonyok között meg tudták csinálni. Ha haditechnikai alkalmazás lett volna, valószínűleg máshogy alakul a fejlesztés és alkalmazás kimenetele.
Válasz erre 

fairlane 2021.02.16. 08:56:50

Engem már önmagában az meglepett, hogy a Szovjetunióban olyan fejlesztést szorgalmaztak a legmagasabb pártvezetői szinten, ami egy még nem is létező piaci igényt próbált kielégíteni., miközben a létező és teljesen hétköznapi igényekkel (lásd élelmiszerek vagy iparcikkek) sem boldogultak. Értem én, hogy lett volna katonai vonatkozása is, de a törekvés alapvetően és egyértelműen a polgári alkalmazás volt.
Válasz erre 

legyetek 2021.02.16. 09:29:45

@MIG-31: @Club Sandwich: Igen. Sony, DAT (Az AKAI-nak is volt hasonló cucca.) 2 GB adat fért el a gyufás-skatulyányi kazettán.
Válasz erre 

paveway 2021.02.16. 10:04:12

Azért nem lett belőle világsiker, mert nem fért ki a gyárkapun. Viccet félre: a mérnökök munkáját érdekesnek találom, de az elképesztő, hogy a politikai vezetés milyen szinten volt elszakadva a valóságtól.
Válasz erre 

Club Sandwich 2021.02.16. 10:05:43

@legyetek: Valojaban csak 1.3 :) Legalabbis 60 meteres (= perces) kazettaval szamolva. A 2Gb-os DDS-1 szalagra, ami 90m-es, lehet masfel ora hangot rogziteni.
Válasz erre 

SomiTomi · http://somitomi.blog.hu 2021.02.16. 10:16:16

@legyetek: Folytassuk a felsorolást: Digital Compact Cassette, amit a Philips az analóg kazetta utódjának szánt (nem sok sikerrel).
Válasz erre 

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.02.16. 10:38:04

@fairlane:

Nagyon fejlett volt a szovjet tudomány, hatalmas pénzek voltak benne, s sok mindent kitaláltak, nagyon komoly volt az oktatás is. Csak aztán 99,9 % maradt mint kísérleti objektum, s csak az ment át a gyakorlatba, aminek volt katonai haszna is.
Válasz erre 

Club Sandwich 2021.02.16. 10:57:56

@SomiTomi: Kicsit elkestek vele, akkor mar evek ota kint volt a Sony Minidisc-je. A hanghordozo mereten kivul ott volt a lemez formatum behozhatatlan elonye a szalagosakkal szemben: a musor barmely pontjanak azonnali elerese vs. tekercselgetes oda-vissza... nem sok eselyuk maradt a DCC-vel. Pedig tenyleg jol szol, szinte hihetetlen hogy forgofej meg hasonlok nelkul olyan hangminoseg lejon a szalagrol!
Válasz erre 

midnight coder 2021.02.16. 11:27:39

@Visceroid: Sírja vissza a halál. Illetve az a pár hülye, aki annak idején nem jutott túl a gulyáskommunizmuson, és nem látta meg a kevésbé gulyásos verziót, Pl. Bulgáriában. Nálunk 5 év alatt juthattál egy Trabant nevû autóutánzathoz az Elkúrnál, de ez maga volt az ûrkorszak ahhoz képest ami ott volt. És azért messze nem a bolgárok voltak a rendszer alja...
Válasz erre 

midnight coder 2021.02.16. 11:30:22

@MAXVAL birсaman közíró: A gond az volt, hogy már a tervezéskor figyelmen kívül hagyták azt a szempontot, hogy ezt a cuccot le is kell gyártani. Méghozzá szovjet alkatrészekbõl, amik hogy úgy mondjam nem feltétlenül a megbízhatóságukról voltak híresek. És szovjet gyárakban, ahol automatizált gépsorok helyett az az Aljosa gyártotta a cuccot, aki már a nap elején vodkával vette be a leszarom tablettát.
Válasz erre 

gigabursch 2021.02.16. 13:55:44

De szívesen meghallgatnék egy ilyet!

Nyomokban sem hallottam a sztoriról. Köszönöm!
Válasz erre 

gigabursch 2021.02.16. 14:04:16

@JTom:
Naná!

Heti rendszerességgel tudnám olvasni isa témáit.
Válasz erre 

gigabursch 2021.02.16. 14:06:40

@midnight coder:
Az biztos, hogy 86-87-ben a lehetőségekhez képest bőségesen az itthoni nagykövetségen megvásárolt benzinjegy volt az extra valuta.
Válasz erre 

gigabursch 2021.02.16. 14:08:39

@legyetek:
Igen, csak az elérési sebesség gyalázatos a DAT szalagoknál.
Válasz erre 

Make Valamit · http://make.blog.hu 2021.02.16. 14:15:36

@gigabursch: mára már szerintem az összes DAT meghajtó elpusztult; egyszerűen túl bonyolultak voltak mechanikailag. Meg voltak azért a kiváló hangminőség mellett hibái, pl a szalagsebesség változott lejátszó és lejátszó között, ezért volt olyan hogy egy bizonyos készülékkel készített szalagot egy másik nem mindig tudott lejátszani. Nem is volt ritka eset mint ahogy a SONY állítja.
Válasz erre 

horrorpornó bábszínház 2021.02.16. 15:22:30

"Speciális tiszta helységeket kellett kialakítani"
Hát igen, egy egész tiszta falut nem könnyű kialakítani.
Annál talán még a magyar nyelvet és helyesírást is könnyebb lenne megtanulni.

"autófókusz" - ez gépkocsikat fókuszált valahova?

@Lazarbibi:
"a Szovjetunióban a normál hangkazetta is hiánycikknek számított akkoriban"
Mivel jártam akkoriban a Szovjetunióban, kijelenthetem, hogy ez nem igaz. Mindenhol lehetett kazettákat kapni, a szovjet MK-X típusjelzéssel, ahol az X egy szám volt, az MK pedig a magnókazetta rövidítése, amely szerencsére oroszul is ezen betűkkel kezdődő szavakból áll össze.
Még van is valahol néhány példány, olcsó volt, de elég gyenge minőségű, érdekességképpen vettem néhányat. Itthon akkoriban is be lehetett már szerezni Sony és TDK kazettákat (bár utóbbit eleinte csak dollárboltból), érezhető volt a különbség.

@Club Sandwich:
A méretek és a mintavételezési frekvencia nyilván a Philips valamilyen nyilvánosan elérhető kiadványából ered.

Ami a Sony Minidiscjét illeti: kint volt, mégis kudarc lett, nem terjedt el, csak igen szűk körben. Pedig kifejezetten jó volt, én dolgoztam még vele.
A DCC inkább a DAT ellenfele lett volna.

@SomiTomi:
Mivel a párhuzamos fejlesztést itt a Sony nyerte a DAT-tal.
De jó pár ilyen volt, volt, amiben a Philips szabványa nyert, volt, amiben mások. Blue Ray kontra HD DVD, VHS kontra Beta stb., Sony Minidisc kontra CD (itt a Minidisc messze jobb volt, mégsem az a formátum nyert).

@Make Valamit:
DAT annyira nincs, hogy egy haverom 2-3 éve néhány ritkaságnak számító magyar zenekari stúdiófelvételt megkaphatott volna DAT-on CD formátumra való átírásra, de égen-földön nem találtunk már működőképes DAT magnót, amivel le lehetett volna játszani. Felhívott zenefelvevő stúdiókat is, ahol korábban mindenre DAT-ot használtak, mind azt mondták neki, hogy legalább 10 éve kukázták ezt a technikát. Rádiók dettó.
Válasz erre 

horrorpornó bábszínház 2021.02.16. 15:24:54

@midnight coder:
Azért atom- meg hidrogénbombát csak tudtak alkotni. Meg a haditechnikai cuccaik valahogy mégis működőképesek voltak. Az űrhajóik dettó. A(z azóta már megsemmisült) MIR űrbázist, az ISS elődjét is ők alkották, és nem nagyon voltak gondok vele.
Válasz erre 

Make Valamit · http://make.blog.hu 2021.02.16. 15:30:30

@horrorpornó bábszínház: ha megnézed az ISS-en az orosz modult 1:1-ben a MIR-t építették meg újra. Bevált technika, minek változtatni.
Válasz erre 

Club Sandwich 2021.02.16. 15:37:20

@Make Valamit: Ez igy nem teljesen igaz. Eloszor is cafolnam hogy mind elpusztult, nekem is van egy par magnom es mind mukodik :) Amire te gondolsz az nem a sebesseg, hanem a trackek elhelyezkedese a szalagon, ami ha nem volt kottara beallitva, okozhatott kompatibilitasi problemakat. Rendesen beallitott gepek kozott nem volt ilyesmivel gond.
Válasz erre 

Club Sandwich 2021.02.16. 15:39:19

@gigabursch: Hat nem egy lemezen arrebbugrok az teny, de sokat segit az index-rendszer, amit ha rendesen hasznal a polgar, akkor eleg bebillentyuzni melyik reszlet kell, es a magno mar megy is oda mint a mergezett eger :)
Válasz erre 

Club Sandwich 2021.02.16. 15:48:46

@horrorpornó bábszínház: Minidisc ugyben nem ertek egyet - Magyarorszagon lehet h nem volt tul elterjedt, de a vilagban nagyon is - annyira hogy a mai napig adnak ki uj kiadvanyokat ezen formatumban (igaz mar nem a rendes tomeggyartott preseleses technikaval, hanem egyedi irassal), van kozossegi oldala (minidisc.org) eshat eleg csak a nemet Ebayre felnezni, mennyire nem volt elterjedt akar csak ott... es akkor pl. Japanrol meg nem is beszeltunk. ugyebar.
A DCC soha nem keszult a DAT ellenfelenek, eleve nem is keszulhetett, leven veszteseges tomoritest hasznalt, ami az eleve studioszabvanynak szant DAT eseten fel sem merulhetett.
Haverod miert nem szolt nekem, van egy par DAT-om, mind mukodik :) Studioban mar reg atvett mindent a HDD-re tarolt mpeg2, raadasul Mo-n szerintem a DAT ki is maradt fejlodesbol, az analog magnokat kb. a szamitogep alapu rendszerek megjeleneseig hasznaltak...
Válasz erre 

Club Sandwich 2021.02.16. 15:53:34

@horrorpornó bábszínház: Valamikor a multban volt egy olyan Sony DAT-meghajto (ertsd: szamitogepbe valo backup meghajto) aminek a SUN gepekbe epitett peldanyaiba olyan firmware kerult ami direktbe irta-olvasta az audio DAT formatumot is. Ez a firmware ki is kerult, volt par honlap ahol le volt irva a hogyan es mikent flasheld a normal firmware-es peldanyokat azzal a firmware-rel; meg volt ra valami fapalcas kinezetu tan DOS-os program is amivel lehetett vele jatszani. Anno betaraztam par ilyen meghajtot, a megfelelo SCSI kartyaval (nem minddel ment a mutatvany) de ugye az idohiany... szoval sosem jutottam el a megvalositasig, de elvileg minden megvan hozza a mai napig (valahol...) Egy ilyen cuccon konkretan copy paranccsal lehetne lementeni azokat a DAT kazettakat...
Válasz erre 

horrorpornó bábszínház 2021.02.16. 15:57:18

@Club Sandwich:
Majd szólok neki, hogy keressen meg, ha még aktuális (azaz ha meg tudja még szerezni a DAT-kazettákat).

Az biztos, hogy egy csomó stúdióban használtak DAT-ot, jártam jó néhányban (magam is zenélgetek, meg rengeteg zenészbarátom van), és mindenhol volt. De ez még az 1990-es években volt.

Ami a Minidiscet illeti, persze, csak Magyarországról tudok nyilatkozni, de ahol meglátták nálam, úgy néztek rá, mintha valami másik galaxisból hoztam volna, gyakorlatilag senki sem tudta, mi az.
Válasz erre 

Club Sandwich 2021.02.16. 16:06:56

Na meg is talaltam, itt van mirol is van nagybaszo'

www.youtube.com/watch?v=faUh4v2VMqI&feature=youtu.be&ab_channel=JCHaywire
Válasz erre 

Club Sandwich 2021.02.16. 16:10:49

@horrorpornó bábszínház: Minidisc rendszerrel voltak kis, 4 savos multitrack gyari keverok (pl. azt hiszem Yamaha csinalt olyat), persze inkabb felprofesszionalis mint studio celra.

Most h nezem ezt a DAT videot, erdekes lenne nekifutni :) Bar lassan mar egy kelloen regi PC feltamasztasa is kihivas lenne hozza, a 2000-es evek elejen legalabb az nem volt kerdes :)
Válasz erre 

horrorpornó bábszínház 2021.02.16. 16:11:31

@Club Sandwich:
Ez izgalmasan hangzik, valamikor 1997 táján még használtam Sun gépet Solaris oprendszerrel meg valami saját Office-jellegű programmal, de csak felhasználóként, nem ismerem mélyen a rendszert, annyit tudok, hogy valami Unix-szerű rendszer, időnként parancssoros parancsokkal kellett vele kommunikálni.
Mindenesetre érdekes, amit írsz, de SCSI-kártyákat be lehet pakolni a mai PC-kbe? Van hozzájuk megfelelő aljzat?
Válasz erre 

Club Sandwich 2021.02.16. 16:20:33

@horrorpornó bábszínház: Idokozben beugrott, SGI gepek voltak, nem SUN - csak arra emlekeztem elso korben hogy 3 betu es s-sel kezdodik :D

Oszinte leszek, halovany gozom nincs rola, hogy a mai PC-alaplapokon mifele csatlakozoszabvanyok uralkodnak, evtizedek ota laptopozok... a kartyak anno PCI buszos Adaptecek voltak. Mivel a driverek, szoft stb. max XP-ig mukodik, eleve valami regi vassal kene amugy is indulni... mai gepre fel se tudnad rakni a szukseges oprendszert meg drivert meg akkor se ha teszemazt meg van PCI busz a gepben.
Válasz erre 

Lazarbibi 2021.02.16. 19:32:08

@JTom: Te intézted ? :-) :-) :-)
Válasz erre 

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2021.02.16. 19:34:39

@Lazarbibi: esküszöm nem :D
Válasz erre 

Head Honcho 2021.02.16. 19:37:57

A mai lapokon nincs már 32 bites PCI, PCI Express lett a szabvány, 1x-4x-8x-16x slotokkal.
Válasz erre 

Lazarbibi 2021.02.16. 19:43:52

@JTom: Akkor nem tudom mi ütött beléjük :-) A szovjet űrsikló az tetszett.
Válasz erre 

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2021.02.16. 19:49:39

@Lazarbibi: modernwartech xpost :)
Válasz erre 

horrorpornó bábszínház 2021.02.16. 20:15:16

@Club Sandwich:
Ha csak az lenne az akadály, régi (2000 körüli) gépet még biztosan tudnék keríteni. Van néhány ismerősöm, akik a régi gépeiket nem dobják ki, időnként próbálom rábeszélni őket, hogy ajándékozzák el valami rászorulónak, akiknek esetleg még ez is jó lesz a semmi helyett, de nem, inkább raktározzák, van, akinél már van vagy 5, szépen elhelyezve a polcokon a dolgozószobában, a legrégebbi talán a 90-es évek közepétől (amivel ma már netezni sem lehetne, jó kis 500 MB körüli vinyóval és talán már Win95-tel a 3.1 helyett, meg 8 MB memóriával). De megvan a monokróm monitor is, ami hozzá volt. :-)
Néha szoktam cikizni, hogy lassan nyithatna számítógép-múzeumot.
Levetett mobiltelefonok dettó.
És elméletileg mind használható, csak azért lettek leselejtezve, mert újabbra, korszerűbbre váltottak.
Válasz erre 

Club Sandwich 2021.02.17. 05:09:18

@horrorpornó bábszínház: Oh, nem azt mondtam hogy nekem nincs gep, az nem lenne akadaly :) Nekem is vannak leendo regeszeti leletek elasva itt-ott (lasd DAT meghajtok :) Szandek meg ido kerdese lenne ez inkabb. De normal audio dathoz csak oda kell menni a szobaban, optikai kimenete van, elvileg valami usb-s kartyam is van amin van opto bemenet, szoval a direkt digit atjatszas tuti megoldhato. Most az egy jo kerdes persze, hogy amikor sp-difrol felveszek PC-n akkor mi is tortenik valojaban? Rogziti a streamet ami bejon, vagy vegez valami oda-vissza konverziot? Ki tudja... a fajl szintu hozzaferes lenne a tuti, az biztos.
Válasz erre 

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.02.17. 18:43:21

@horrorpornó bábszínház: A 2. számítógépemet (IBM XT kompatibilis Videoton "klón") kegyeletből én is megőriztem. 36o kbyte floppy meghajtó, 2o Mbyte MFM-es merevlemez, eredetileg Hercules monokróm monitorom volt hozzá (ámbra sárga), de később szereztem hozzá XT buszos VGA kártyát, amit sokáig 256 szürke árnyalatos katódsugarassal néztem. Felturbóztam egy 8o287-es koprocival is és egy újabb 2o Mbyte-os merevlemezzel. A RAM az persze adott, 64o kbyte. 1995-ig sokat használtam. :-) Szerintem ma is beindulna. :-) Csak minek? :-(

DAT kazetta téma. Az 1. számítógépemnek (Enterprise 128) egy normál audió kazettás magnó volt a háttér tárja. 6o? vagy 9o perzes kazin elfért 72o kbyte (RAM-om volt 4 partícióban 128 kbyte). Micsoda királyság volt? :-)
Válasz erre 

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.02.17. 18:45:18

8o87-es lesz az nem, 8o287-es. Ez utóbbi már munkahelyi gépemen volt.
Válasz erre 

horrorpornó bábszínház 2021.02.19. 21:51:44

@rdos:
Akkoriban minden számítógépnek (Commodore 64, ZX Spectrum stb.) kazettás magnó volt a háttértára, a kazetta címkéjére felirkálva, hogy melyik program mettől meddig tart.
Nekem is Enterprise 128 volt az első gépem, még megvan. Néha bekapcsolom, hogy a kondik ne száradjanak ki, de azt hiszem, már csak egy játékom van hozzá, a Sorcery, meg pár gyári demóprogram.
Szerintem egy 60 perces kazettára több elfért 720 kB-nál.
Válasz erre 

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.02.20. 09:24:02

@horrorpornó bábszínház: Jaja. Szalagos háttértár. Enterprise-nál gondolkodtam nagyon hogy A számítógépes programozás művészete (Knuth) 3 kötetét megveszem, ami kb arról szólt, hogy szalagon hogy - milyen sorrendben érdemes tárolni az adatokat a programokat. Aztán az első floppynál ez az elhelyezés kérdés már nem volt kérdés. :-)

Lehet hogy több volt 720 kB-nál. Meg gyanús az is hogy 360-nak miért pont a duplája lenne?
Válasz erre 

horrorpornó bábszínház 2021.02.22. 00:27:30

Az Enterprise-tulajoknak volt egy Enterprise magazin (újságosnál lehetett megvenni), programozási és egyéb tanácsokkal és mintaprogramokkal, én abból tanultam. Talán még meg is van valahol pár száma a pincében.
Aztán le is ragadtam az IS Basicnél meg az PC-s DOS-parancsoknál. :-)

Volt olyan munkatársam, aki eszkábált floppymeghajtót az Enterprise-ához. Boltban vásárolható alkatrészekből (az Astoriánál volt egy remek elektronikaialkatrész-áruház, én is ott vásároltam, csak én analóg cuccokat hangfrekvenciás erősítők, rádiók és hasonlók építéséhez, de ezeket azóta nagyrészt kialudtam). A digitális technika ilyen szintje idegen világ volt számomra.
Válasz erre 

Club Sandwich 2021.02.22. 11:30:28

@horrorpornó bábszínház: Gondolom, valojaban "csak" valamifele interface-t eszkabalt az a kollega, nem az egesz drive-ot :) Azert az kemeny lenne meg manapsag is, hogy szinte barmilyen anyaghoz-infohoz hozza lehet ferni, ami mondjuk akkoriban nem volt annyira alapvetes...
Válasz erre 

horrorpornó bábszínház 2021.02.24. 16:10:06

@Club Sandwich:
Nyilván a drive-ot megvette boltban (akkoriban nem volt még olcsó, 360 kB, 5 1/4"), valami elektronikát készített hozzá, a lényeg, hogy villámgyors volt a kazettához képest.

Ma meg már nem is lehet kapni floppymeghajtót, nem mintha hiányozna, de emlékszem, hogy amikor megkaptam az első pen drive-omat a Ciscótól (szóróajándék volt valami kiállításon, 128 MB, még megvan és működik is), mondták, hogy memóriakulcs, és senkinek fogalma sem volt, hogy mire használható, azon kívül, hogy kulcstartóra lehet fűzni. Azoknak sem, akik osztogatták.
Aztán mikor rájöttem, nem győztem áldani a Ciscót érte, hogy az addig floppyn hurcolt adatokból mennyivel többet és mennyivel biztonságosabban (volt, ahogy floppyn az adatok 2 megállónyi villamosozás alatt tönkrementek, azt követően inkább gyalog vittem) lehet ezen szállítani.
Nem Cisco-gyártmány volt, csak azon volt rajta a kiállításra készült reklámanyaguk, képek, rövid videók, persze ez csak hónapokkal később derült ki, amikor megtudtam, hogyan kell használni.
Válasz erre 

Club Sandwich 2021.02.25. 15:38:28

@horrorpornó bábszínház: Jo sztori :)
Az en elso kulcsomat a ceg vette akinek dolgoztam akkor az IBM-tol, volt hozza kis nyakbaakasztos bortok (igazi borbol, IBM melynyomassal). Tudom sulyos penz volt, nem epp repiajandek szintu... nem is kaptam rogton, csak hosszas unszolasra. Valahol meg meg kene legyen, elvileg a bortokkal mintha talalkoztam volna meg par eve... A kapacitasara nem emlekszem, de par MB remlik... talan 16? 32? Akkoriban soknak szamitott, tudom.
Válasz erre 

horrorpornó bábszínház 2021.03.03. 17:51:13

@Club Sandwich:
Ja, megvan, Super Talent márkájú volt a pen drive.
(Megnéztem egy régi laptopomon, amelyiken még van Aida, az ilyeneket is kiderít, egyébként ha jól tudom, Everest néven magyar fejlesztésként indult, és akkor még ingyenes volt, amikor arra a laptopra felraktam, azóta megvette valami külföldi cég, és már fizetős, ha jól tudom.)

Utánanéztem, ma is működik a cég, de valamiért Magyarországon nemigen forgalmazzák a termékeit.
Nekik is volt bőrtokos pen drive-juk, nagyon jól nézett ki, akartam is venni (gondoltam, veszek vagy 20-at, aztán mindenkinek az lesz a karácsonyi ajándék abban az évben), csak Magyarországról akkor még nem fogadtak el bankkártyás fizetést, és nem is szállították ide, hiába fizettem volna meg. Sőt, Németországba sem, mert beszéltem egy ott élő barátommal, hogy mehetne-e az ő nevében, kifizetem, ha megrendeli, aztán mikor Berlinben járok, majd elhozom, de ő is azt a választ kapta, hogy Európába nem szállítanak.
Válasz erre 

Club Sandwich 2021.03.15. 22:41:26

@horrorpornó bábszínház: Epp az elobb kezembe akadt az a bizonyos kulcs. 32Mb-os, es meg sorozatszama is van neki, mint valami rendes termeknek... nem mertem radugni a gepre hogy megnezzem mi van rajta :D Idokapszula ugy jo 20 evvel ezelottrol :D
Válasz erre 

Putyur 2021.03.20. 07:47:32

@horrorpornó bábszínház

Nincs DAT...??? Azta. Elnézek jobbra, ott van egy Onkyo DAT. Hátam mögé nézek, itt egy Tascam DAT. (Működik mindkettő.) És nem vagyok se hangmérnök, se iparos, csak egy műkedvelő műgyűjtő.
Amúgy meg van egy cimborám, aki kifejezetten audio-, és video digitalizálásokkal foglalkozik, megtalálható a neten elég egyszerűen. Olyan formátumokat is le tud játszani, amikről még nem is hallottam, pedig valamennyire művelt vagyok a témában.
Most arról nem is beszélek, hogy az ebayen biztosan/állandóan, de mondjuk a Vaterán is fellelhető néha DAT-lejátszó. Jelenleg is van fenn egy működőképes Tascam. (Jó, nem olcsó, de van.)
Szóval nem nagyon keresték azt a DAT-ot, akik panaszkodtak...
Válasz erre 
Mégsem
Mégsem

Megjegyzés:
Facebook

Lazarbibi

Tudomány, technika, érdekességek régiségek és még sok más !

Lazarbibi honlapja

dj.jpg

Facebook

Lazarbibi honlapja

Top 5

  1. Filmszereplő számítógép
  2. Magyar kazettás magnók
  3. Szovjet kazettás magnók
  4. Különleges ajándék az amerikai nagykövetség részére
  5. 10 dolog, amitől elhiszed a tervezett elavulást

Címkék

Cégek (19) Érdekességek (35) Formátumok (16) Haditechnika (45) Magyar (32) Morbid (9) Navigáció (10) Szuper (26) Technikatörténet (59) Valóság (12) Címkefelhő

Keresés

Friss topikok

  • 'n Quijote: Szia! Tudsz valamit Makay Attiláról? Ha igen, privátban válaszolj légy szíves az onquijote kukac g... (2024.09.06. 06:27) A BHG emlékére
  • tutyimutyi terminátor: nos, elillant 7 röpke év, és Kim köszöni, jól van; még mindig ő a Kedves Vezető (v. mi) (2024.08.11. 12:29) Észak-Korea megbéníthatja a high-tech ipart?
  • Greg36: @gigabursch: Valószínűleg igen. A csupaszárny elv már egész korán megjelent a kutatások között (má... (2024.08.05. 13:15) Göring lopakodója
  • Barkmann: "Mi az a konténer radar? Furcsán hangzik, de nem találtam rá magyar elnevezést." 29B6 "Konténer" (... (2024.07.14. 05:19) Támadás a konténer radar ellen
  • Adani: Vidoeton Colorstarokhoz is a Raduga képcsöveket használták, Szovjetunióból jött a képcső, a videot... (2024.04.09. 15:33) Színes televízió a Szovjetunióban

Facebook hírfolyam

Lazarbibi honlapja

Blogajánló

Az elfeledett fegyver - a denevérbomba története A második világháború során számos különös és innovatív fegyverötlet született, ám kevés volt olyan szürreális, mint Lytle S. Adams pennsylvaniai fogorvos elképzelése: a denevérbomba. hi-sztori.blog.hu
blog.hu

Archívum

  • 2024 április (1)
  • 2023 november (1)
  • 2023 február (1)
  • 2022 november (1)
  • 2022 október (1)
  • 2022 február (1)
  • 2021 december (2)
  • 2021 augusztus (1)
  • 2021 június (1)
  • 2021 április (2)
  • 2021 március (1)
  • Tovább...

Egyéb

Támogatás

Támogasd munkámat, ha több hasonló jellegű cikket szeretnél olvasni, de az oldal enélkül is üzemel tovább.

 

Kávégép szerviz

185706145_3911285022287604_3885607603847226092_n.jpg

Elektronika,tech,retro
süti beállítások módosítása
Dashboard