A színes televíziós műsorszolgáltatás a Szovjetunióban csak 1967-ben kezdődött, de ennek ellenére 1959-ben már projektoros sík képernyős színes készülékek üzemeltek a birodalomban. Hogyan lehetséges ez?
1951-től az Egyesült Államokban már rendszeres színes televíziós műsorszórás indult, de volt vele egy apró probléma: a rendszer nem volt kompatibilis a meglévő fekete-fehér szabvánnyal, és a nagyjából 10 millió akkori televízió tulajdonosnak ez nem nagyon tetszett. A gyártók persze arra számítottak, hogy mindenki elindul új tévét vásárolni, de négy hónappal később a közvélemény nyomására a hatóságok megszüntették a színes műsor sugárzását.
A műsorszolgáltatás 1953 végén folytatódott, de már az új NTSC szabvány szerint, amely kompatibilis volt a fekete-fehér adással. Az első 500 RCA színes készülék (fenti kép) 1954 elején került az üzletekbe 1295 dolláros áron, ami akkoriban csillagászati összegnek számított. A képátló 30 centiméter volt és csak 30 darabot sikerült eladni belőle. Amikor az ár 1000 dollár alá esett, akkor kezdett felfutni értékesítés. Persze a színes műsorok hiánya is erősen fékezte a vásárlási kedvet.
Ekkor a Szovjetunióban úgy döntöttek, hogy kísérleti színes televíziós műsorszórást indítanak az amerikai NTSC szabvány kissé módosított változatával. A új szabvány neve "OSKM" volt. A készülékek gyártásához a Szovjetunióban minden alkatrész rendelkezésre állt, kivéve a színes képcsövet. Mivel ilyen gyárat nem lehet hirtelen a semmiből építeni, ezért a mérnökök figyelme egy fővárosi üzem által gyártott készülékre: a fekete-fehér "Moszkva" kivetítős tévére fókuszálódott (fenti képek). Ennél a szerkezetnél egy kis méretű, de extra nagy fényerejű képcső képét egy objektív rendszeren keresztül vetítették ki egy 1,3 x 1,06 méteres alumínium felületre. A fényvisszaverődés minőségének javítása érdekében az alumínium lemezt alkáliába maratták, ami lehetővé tette a tiszta képet anélkül, hogy elsötétítették volna a szobát.
A színes televízió elve azon alapul, hogy három alapszínből (kék, zöld, piros) ki lehet keverni nagyjából az összes többit, ezért három elektronsugár volt a színes képcsövekben. Ha veszünk 3 darabot a szuper fényerejű mini képcsőből és eléjük rakunk kék, zöld, piros lapokat, majd mind a három képet egy közös képernyőre vetítjük, akkor színes képet kapunk. A mérnöki találékonysággal kiváltották a drága színes képcsöveket és megkezdődött az "Izumrud-201" kivetítős színes tévékészülékek gyártása 1958-ban!
A szerkezet 400 soros felbontást tudott és A 6LK1P mini képcsövekkel működött. A készülék dobozának akusztikáját nagyobb helyiségekhez tervezték, ezért öt hangszóróból álló rendszer készült hozzá, amelyben három hangsugárzó az előlapon, kettő pedig az oldalfalakon volt elhelyezve. Szállodák részére létezett egy kompaktabb modell, az "Izumrud-203".
Természetesen át lehetett váltani ezeket a projektorokat fekete-fehér üzemmódra is. Ebben az esetben két képcsövet kikapcsoltak, és csak a harmadik működött szín szűrő nélkül. Mindkét modellt 1962-ig gyártották, amikor úgy döntöttek, hogy a "CMTS" szabványt nem használják a színes televíziózás fejlesztésére. A "Moszkva" és a "Topáz" fekete-fehér kivetítős televíziók gyártása tovább folytatódott még egy évig. Nagyjából 3000 példány készült belőlük. Gyűjteményekben fellelhető, de aukciós oldalakon is felbukkan néha.
Nagy hátránya volt ezen készülékeknek, hogy a 6LK1 képcsövek 25000 volt anódfeszültséget igényeltek és az élettartamuk mindössze 300 óra volt.
A 60-as évek közepén úgy döntöttek, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok a francia SECAM színes televíziós szabvány 625 soros változatát rendszeresíti. 1967 októberében forgalomba kerültek az új szabvány szerint készült színes televíziók, a Rubin és a Raduga.
A 60-as évek végén kifejlesztették a Szovjetunió legnagyobb kivetítős televízióját, az Arisztont. Ennek első példányát az űrhajósok Repülésirányító Központjába telepítették.
Az "Ariszton" nem képcsövet, hanem egy xenonlámpát használt, amelynek fényét egy olajfilm szerű felületen modulálták az elektronsugárral.
1988-ban megjelent egy kis sorozatban gyártott, házi használatra szánt projektor: az "Elektronyika 1280", amit a záró képen láthatunk.
Források: wikipédia, back-in-ussr.com, wired.com, sseg.ho.ua
