A világ első otthoni használatra szánt szalagos magnója 1947-ben került forgalomba az USA-ban. A rendszert magát a német AEG cég fejlesztette ki 1934-ben, a nagyvilág csak a háború után tudta meg a szerkezetek létezését. Valójában a magnók először acélhuzalra rögzítettek hangot. Magyarországon a semmiből indult a magnógyártás. Technikai és ideológiai akadályok fékező ereje ellenére is sikerült eljutni a világszínvonalig. Az egész úgy kezdődött hogy a Magyar Rádiónak 1951-ben szüksége volt néhány lejátszó magnóra. Maradék külföldi alkatrészekből össze is raktak 6 darabot, de az első közhasználatú célra szánt mágneses hangrögzítő az Audio Hang- és Kinotechnikai Vállalat által 1954. januárjában bemutatott magnetofon adapter volt. Ezt lemezjátszóra lehetett ráhelyezni és akkoriban ez volt a szalag lejátszásának legolcsóbb módja. Lent balra egy katonai drótos hangrögzítő, jobbra pedig a magnó adapter.
Ugyanebben az évben két komplett magnó is megjelent, a Vörös Szikra gyár ugyanezen nevű készülékének első változata az "M1" valamint az "M2" amibe egy Kossuth Rádióra hangolt detektoros vevő is beépítésre került. Anno 3600Ft-os áron kapható masinából kb 4000 db készülhetett 3 év alatt és sok még ma is működik ! 1954-ben született még meg a Mechanikai Labor által gyártott "ML" típusjelzésű EHR magnó ami először a BM számára készült egy GRUNDIG minta alapján. Ezt két év alatt három cég is gyártotta kisebb módosításokkal, egyik verziót láthatjuk lent a jobboldali képen.
1957-ben került kereskedelmi forgalomba a Finommechanikai Vállalat (FMV) saját fejlesztésű magnója az Erkel. A készülék annyira stabilra sikeredett hogy még ma is minden gond nélkül üzemeltethető. Ezután jött a Bartók 1959-ben ami nem került sorozatgyártásra, de furcsa módon az NDK-ban Smaragd néven mégis készült belőle jó pár darab. (jobbra)
Ezután átszervezések miatt a magnógyártás átkerül az FMV-től a Budapesti Rádiótechnikai Gyárhoz (BRG) . A Telefongyár is belép a gyártók sorába még 1957-ben a Terta 811-el ami teljes egészében magyar tervezés, nem vett át senkitől semmit. A hatvanas évek elejének népszerű készüléke volt a Mambó M5, amit a BRG osztrák licenc alapján gyártott. Még az akkori slágerekben is megénekelték. Nagy darabszámban értékesítették, többféle verzió létezett belőle és 3300Ft volt az ára.
A Terta 811 és a Mambó 1962-ig volt gyártás alatt. Őket követte a Terta 922 (alul baloldalon) amely az egyik legesztétikusabb magyar magnetofon volt. Bemutatásakor még díjat is kapott. Volt még egy különlegessége, hogy az első nyomtatott áramköri panellal szerelt készülék volt. A BRG a jobboldalon látható Koncert M4/a géppel rukkolt ki, amely híres nagy gyártmány lehetett volna, de kicsit túlbonyolították ezért amatőr egységcsomagok formájában végezte az akkori Ezermester boltokban. Ekkor következett az első értelmetlen döntés, a jobb minőségű készülékeket előállító Telenfongyártól elvették a gyártást és átadták a BRG-nek.
A Telefongyárban fejlesztett AT632 hordozható hálózatról és telepről is működtethető készüléket (baloldal lent) már a BRG-ben, és M 632 típusjelzéssel gyártották. Az átszervezést gyorsan kiheverte a hazai magnógyártás mert a BRG kirukkolt 1964-ben az M8 Calypso magnetofonnal amely esztétikailag szép volt és mindent tudott amit abban az időben el lehetett várni egy ilyen rögzítőtől. Ez bár még csak félsávos és csöves volt, de rá épültek a következő generációk. Ízig vérig magyar fejlesztés volt, több tízezer darabot adtak el belőle és nyereséget hozott a vállalatnak. Még exportra is készült belőle ORION, QUELLE, Revue emblémával.
Ezután jöttek a család következő tagjai az M9, M10, M14, majd a tranzisztoros változatok az M20 és M40. A nagy sikerű BRG orsós magnó sorozat utolsó két tagja az M11 és M12 volt. Az M11 Európában teljesen egyedülálló módon kazettás és szalagos magnó is volt egyben másolási funkcióval ellátva. Ehhez hasonlót csak az USA-ban és Japánban gyártottak. Nyugaton még azon agyaltak hogy melyik kazetta szabványt fogadják el, mi pedig már gyártottuk a Philips kompakt kazetta rendszerét rögtön kombó verzióban. Elő volt készítve már az M12 sztereó készülék gyártása is.
Ekkor már 1970-et írtunk, úgy tűnt semmi nem állíthatja meg a hazai orsós magnó gyártás töretlen lendületét, de a KGST-nek sikerült. Ugyanaz a történet mint a fényképezőgépeknél. Felsőbb utasításra a baráti országokat Csehszlovákiának és Lengyelországnak kell ellátni készülékekkel. Innentől kezdve elözönlötték az országot a TESLA és UNITRA modellek amik nem érték el a magyar magnók műszaki színvonalát, ráadásul a lengyeleknek csak licenc alapján gyártott gépeik voltak akkor. Mi volt az újabb értelmetlen döntés oka azt azóta sem tudjuk. A magnógyártás nem szűnt meg mert a kazettás készülékek, a stúdiómagnók és jelrögzítők továbbra is készültek, de ezek már újabb cikkek témái lesznek. Lent a videón pedig egy hely ahol megtalálhatóak ezek a készülékek.
Forrás: Nagy Vilmos : A magyar orsós magnó gyártás története, Magnómúzeum
