Lazarbibi

  • TECHNIKATÖRTÉNET
  • ELKÉPESZTŐ
  • VALÓSÁG
  • FORMÁTUMOK
  • NAVIGÁCIÓ
  • MAGYAR
  • HADITECHNIKA
  • CÉGEK
Az Apolló 11 kommunikációs rendszere

Az Apolló 11 kommunikációs rendszere

03703-apollo-11-spacecraft-with-interior-_50th-anniversary-moon-landing.jpg

A nagy ünneplések közepette ne feledkezzünk meg a Holdra leszálló űrhajók kommunikációs rendszereiről sem, hiszen ezek nélkül aligha jöhetett volna létre a nagy kaland. Az Apolló missziók hihetetlenül bonyolultak voltak, több járművel, távol a Földtől összetett manővereket végeztek, amit pontosan követni kellett az irányító központban. Az Apolló 11-nek sokkal nagyobb adatforgalomra volt szüksége, mint az előző NASA küldetéseknek, és erre jött még pluszban a televíziós jel továbbítása.

Amikor a projekt elkezdődött, nem álltak rendelkezésre a megfelelő eszközök, ezért mindegyiket ki kellett fejleszteni és tökéletesíteni, hogy a program kezdetére üzembiztosan működjenek. Az indulásig kiépült a 25 állomásból álló követőhálózat, amik az űrhajóról érkező jeleket fogták. Ezek úgy helyezkedtek el a Föld különböző pontjain, hogy legalább kettő mindig vegye az űrhajók jeleit, de legtöbbjük csak a Föld körül keringő űrjárművekkel tudott kommunikálni, vagy maximum hang és adatkapcsolatot az Apollóval. Az állomásoknak egymással is kellett egyeztetni, és mindegyik össze volt kötve  houstoni központi irányítóteremmel. A mélyűr kapcsolatra stabilan csak a nagyobb antennával rendelkező állomások voltak képesek, ezek 3 olyan helyszínen helyezkedtek el, hogy egy mindig lássa az űrhajót. Egyik volt a Madrid Deep Space Communications Complex (MDSCC), amely 1969-ben egy 34 méter átmérőjű tükörrel volt felszerelve, másik a Goldstone Deep Space Communications Complex (GDSCC) , amely a Mojave sivatag közelében helyezkedett el Kaliforniában és 64 méteres parabola antennával rendelkezett akkoriban, valamint Ausztráliában Honeysuckle Creek (lenti képek) és még két másik - Parkes (64 méter) és Canberra (26 méter) - állomás, ezek össze tudtak dolgozni szükség esetén. A NASA a hatvanas években jelentős összegeket költött az ausztrál követő állomások korszerűsítésére, mert ideális pozícióban helyezkedtek el, mivel a legtöbb űrhajó indítás után a legkritikusabb szakaszban felettük haladt keresztül. A televíziós jelek vételére is a mélyűr állomások voltak a legalkalmasabbak.

creek.jpg

11273882-3x2-700x467.jpg

A Scottsdale városában található Motorola üzem több száz dolgozója látott neki a munkának 1962-ben, bár a hivatalos szerződés csak egy évvel később lépett hatályba. Ez volt a kormányzat speciális elektronikai osztálya, később a Voyager küldetésekhez is ők készítették a kommunikációs eszközöket. A feladat nem volt egyszerű, hiszen ha itt a Földön elromlik valami, akkor valaki megjavítja, de az űrben más a helyzet, ott emberéletek múlhatnak egy hibás készüléken, ráadásul szélsőséges hőmérsékleti körülmények és különféle sugárzások mellett kell működőképesnek maradnia az eszközöknek és szerviz sincs a közelben. 12 darab különböző hírközlő berendezést fejlesztettek ki a mérnökök a küldetéshez.

Az Apolló űrhajórendszer három fő egységből állt: a parancsnoki és visszatérő modul (CM - Command Module), a műszaki egység (SM - Service Module) és a holdmodul, vagy holdkomp (LM - Lunar Module), amivel leszálltak égi kísérőnk felszínére.

A hagyományos URH adó-vevők maximum pár ezer kilométerig használhatóak az űrben, ezért az űrhajósok egymás közötti beszélgetésére, valamint a holdkomp és a parancsnoki modul kapcsolattartására megfelelnek, de a távolsági összeköttetés biztosításához kellett egy új rendszer. Konkrétan egy mikrohullámú kapcsolat az űrhajó és a Föld között. Ennek frekvenciáját 2,2 GHz (S-sáv) környékére választották, ugyanis a világűr zaja itt a legkisebb. Az Apollo Unified S-Band rendszer - amit a Collins Radio Company fejlesztett ki - a 2025-2110 MHz-es sávot használta a Föld-űr átvitelhez, visszirányba pedig a 2200-2290 MHz közötti tartományt. Amikor az űrhajó elhagyta a Földet, egy darabig még tudtak kommunikálni az irányítóközponttal a kézi adó-vevőkön keresztül, de amint 30000 mérföldnél távolabbra kerültek az S-sávos mikrohullámú transzponder jelentette az egyetlen kapcsolatot. Ezen keresztül kellett továbbítani az összes telemetriai adatot, az űrhajósok életjeleit, valamint a hang és kép jeleket. A szerviz modul oldalán elhelyezkedő nagy nyereségű 4 darab antennából álló rendszer (lenti képen láthatunk egy múzeumi darabot) sugározta a mikrohullámú jelcsomagot a Föld felé, valamint a holdkompon is volt egy 66 centiméter átmérőjű kis tükör, de annak jeleit csak a legnagyobb állomások tudták tisztán venni.

apollo-csm-s-band.jpg

Mivel a normál C-sávos jeladók - amiket a Föld körül keringő eszközök helymeghatározásánál használtak - a nagy távolság miatt nem működtek, a Hold felé közelítő űrhajó telemetriai adatainak meghatározásához teljesen más módszert kellett alkalmazni. Ezt a Földön végezték a mikrohullámú transzponder felhasználásával. Működési elv a következő: a Földről sugárzott mikrohullámú jelet az űrhajó vevőkészüléke veszi, kisebb átalakítás után, erősíti és visszasugározza a Földre. A Földön az adott és visszakapott jel összehasonlításával a Doppler elv felhasználásával a relatív sebességet és a gyorsulást is meg lehet határozni. A távolságmérés úgy történt, hogy megmérték mennyi idő szükséges a Földről elindított jelnek a visszaérkezéshez, és mivel a rádióhullámok terjedési sebessége ismert, ebből és a mért időből a távolság meghatározható. 

headset.jpgAz űrruhának is tartalmaznia kellett a kommunikációs berendezéseket. Az űrhajósok egy olyan sapkát (Snoopy cap) viseltek, amibe headset volt beépítve, dupla mikrofonnal - az üzembiztonság fokozása végett. Az adó-vevő készülék mérete kb. 32x15x2 cm, súlya 3,5 kg. Ez tartalmazott két AM adás vételére alkalmas egységet, két AM adóberendezést vagy egy AM és egy FM adót. Ezek a VHF frekvenciatartományban működtek 250 MHz környékén. A berendezések kezelő szervei (hangerőszabályzó, üzemmód és csatornaváltó, au­tomatikus vagy kézi adásindítás) az űrruhák mellrészén helyezkedtek el, míg az antennát a fej mögé függőlegesen szerelték be. A lenti képen láthatjuk, hogy a felhasznált készülékek segítségével a kommunikáció minden variációját tudták biztosítani. 

apcomabr01.jpg

A holdkomp egy reléállomássá alakult át, amikor az űrhajósok elhagyták. Az űrruhában lévő adó-vevők rajta keresztül kapcsolódtak a Hold körül keringő parancsnoki modulhoz, ha nem volt lehetséges a vétel, akkor pedig közvetlenül a földi irányítóközponthoz az S-sávon keresztül. A kapcsolat javítása érdekében az űrhajósok telepítettek egy esernyőként összecsukható 3 méteres parabolaantennát a felszínre. Ezt 60 kilométer hosszú, a hajszálnál is vékonyabb arany vezetékből fonták, ezzel elérték, hogy mindössze 7 kilogrammot nyomott a Földön mérve. Így lényegesen stabilabb volt a vétel, mint a holdkomp saját antennájával. A Föld felé maximum 18 Watt teljesítménnyel tudtak sugározni (ez két LED lámpa teljesítménye 384 000 kilométer távolságból!), ennek vételéhez minimum 8 méter átmérőjű parabola antenna kellett. Visszafelé legalább 10 kilowatt adóteljesítmény szükségeltetett a megfelelő vételhez. Minden berendezésből 2 darabot vittek az üzembiztosság növelése érdekében, de más trükköket is alkalmaztak. Például az adó egység több sorba kapcsolt fokozatból állt, ha valamelyik modul meghibásodott azt kiiktatták, bár így csökkent a teljesítmény, de az összeköttetés nem szakadt meg. Különböző vészhelyzeti üzemmódok voltak rendszeresítve a kapcsolat romlása esetén. A hangvivőnek biztosítottak nagyobb sávszélességet első lépésben, hiszen ez volt a legfontosabb, ha túlzottan leromlott a kapcsolat, és már a biztonsági hang mód sem működött, akkor a legénység Morze kóddal is tudott üzenni. Bár ezt az üzemmódot tesztelték (Apolló 7-en) soha nem volt szükség rá a missziók során.

apollo-erectable-s-band.jpg

Mivel a parancsnoki modul a Hold körül keringett, volt olyan helyzet, amikor senkivel nem tudott kapcsolatba lépni, ilyenkor az űrhajósok beszélgetését és az adatokat egy mini orsós magnetofonnal rögzítették, ami a lenti képen látható.

kepkivagas01.PNG

Az Apolló 10 volt a Holdra szállás főpróbája és már színes televíziós képátvitelt is teszteltek, de ennek ellenére a NASA-ban intenzív vita zajlott arról, hogy rakjanak e kamerát a holdkompba, mivel ez plusz súlyt jelentene az űrhajónak, ráadásul a parancsnoki modult már felszerelték egy ilyen készülékkel. Végül jóváhagytak egy a Westinghouse által fejlesztett Hold-felszíni fekete-fehér kamerát, amit a holdkomp oldalsó tároló egységébe (MESA) építettek be. Ezt Armstrong levette és a leszálló egységtől 12 méterre felállított háromlábú állványra helyezte. Lenti képen Stan Lebar, a Westinghouse Apollo televíziós kamerák projektjének menedzsere jobb oldalán az Apolló 11 által szállított fekete-fehér kamerával, bal oldalán pedig egy színes készülék, amit a későbbi küldetések során használtak.

368474_apollo11_cameras.jpg

A sikeres Holdraszállás után Neil Armstrongnak és Buzz Aldrinnak néhány órát kellett volna aludni, de nem tudtak várni és kérték, hogy kiléphessenek a holdkompból az ütemterv előtt. Ez a kis változás azt jelentette, hogy a Honeysuckle Creek követő állomás Ausztráliában tökéletes helyzetben volt ahhoz, hogy az első néhány percet továbbítsa. A kaliforniai Goldstone-i Megfigyelőközpont is megkapta a jelet, de a kép szemcsés és nehezen kivehető volt. Az utolsó pillanatban a NASA átkapcsolt Goldstone-ról Honeysuckle-ra, ahonnan kb. 8 percig ment a jel, ezután a Parkes rádióteleszkóp (szintén Ausztrália) is befogta az adást érzékenyebb antennájával, és tartotta a kapcsolatot az Apolló 11-el a következő 2,5 órás élő közvetítés időtartamáig.

Az állomások felsugározták a jelet az Intelsat I 'Early Bird' kommunikációs műholdnak, majd továbbították a NASA Manned Spaceflight Center-nek, és műholdas kapcsolatokon keresztül a világ minden táján elhelyezkedő TV-vételi központoknak. Az'Early Bird' műhold 1965-ben segítette az első űrhajókról történő televíziós kísérleteket, majd ideiglenesen újra aktiválták, hogy az Apolló 11 küldetést világszerte sugározzák. A lenti képen a Parkes állomás vezérlőtermében az egyik ellenőrző monitor látható az élő adás során.

file-20190718-147303-140hk1n.jpgA hatalmas távolság miatt a szabványos TV-jel átviteléhez extrém nagy adó teljesítmény, vagy óriási antenna kellett volna, de született erre is megoldás. Másodpercenként 50 félkép helyet csak 10 képet vittek át és a sorok számát 320-ra csökkentették, ezáltal a szokásos 5 MHz helyet 500 kHz-re adódott a sávszélesség. A Földre érkezett jelet természetesen átalakították a műsorszórásban használatos szabványos formátumra. A kép minősége nem volt túl jó, de a célnak megfelelt, hiszen 650 millió ember láthatta a történelmi eseményt. 

Az űrhajósok a parancsnoki egységgel tértek vissza a Földre, ami a légkörbe való belépés után ejtőernyővel ereszkedett az óceán vizére. Általában a kabint mindig keresni kellett, ezért több féle jeladó lépett működésbe már a vízre ereszkedés előtt. A szárazföldi állomások számára az űrhajó 10 MHz-es „életjelet” sugárzott. A helymeghatározás megkönnyítésére 243 MHz-en folyamatos jelet adott. A kereső hajókkal illetve repülőgépekkel 296,8 MHz-en tarthatták a kapcsolatot, de szükség esetén a 10 és 243 MHz-es jeladókat is fel lehetett használni beszédátvitelre.  

Elméletileg lehallgathatták az Apolló űrhajók kommunikációját, de a szovjet űrinfrastruktúra eltérő frekvenciákat használt, ezért nem biztos, hogy megérte átalakítani a berendezéseket. Nincs róla információ, hogy voltak e ilyen erőfeszítések. A NASA viszont elismerte, hogy több rádióamatőrnek is sikerült otthoni készülékeikkel fogni az űrhajósok kézi adó-vevőit. Az S-sávú jelet is megcsípték páran, pl. a Floridai Egyetem 9 méteres rádiócsillagászati ​​antennáját használták erre a célra, valamint Nyugat-Németországban a Bochum Obszervatóriumban található 20 méteres parabolával végigkövették majdnem az összes Apolló küldetés jeleit.

Források: scienceandmediamuseum.org.uk, skyandtelescope.com, theconversation.com, holdfenyarnyek.wordpress.com, www.ab9il.net

18 komment Technikatörténet Tovább
Az Apolló 11 kommunikációs rendszere Tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
18 komment

Ajánlott bejegyzések:

  • Göring lopakodója Göring lopakodója
  • Digitális hangfelvétel a Szovjetunióban Digitális hangfelvétel a Szovjetunióban
  • Hidegháború a rádió műsorszórásban Hidegháború a rádió műsorszórásban
  • Egy új radar, ami látja az F-35-ös vadászgépeket? Egy új radar, ami látja az F-35-ös vadászgépeket?
  • TOP 10 audió rendszer a filmvásznon TOP 10 audió rendszer a filmvásznon

A bejegyzés trackback címe:

https://lazarbibi.blog.hu/api/trackback/id/tr714972708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Make Valamit · http://make.blog.hu 2019.08.03. 06:57:26

Az egyik kedvenc YT alkotóm most látogatta meg az Ausztrál földi állomást, megvan még a tányér csak már nincs használatban ?v=2yW3GW_6LBM
Válasz erre 

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.08.03. 22:00:28

"A hagyományos URH adó-vevők maximum pár ezer kilométerig használhatóak az űrben"

A gond a zaj mellett ott van, hogy a viszonylag nagy hullámhossz miatt túl nagy antenna kellene a kisugárzott jel kellő nyalábolásához. Minél rövidebb a hullámhossz, annál kisebb antenna is elegendő a megfelelő nyereség (az izotróp körsugárzóhoz képest) eléréséhez. Ezért volt alkalmasabb a mikrohullám használata.

"A távolságmérés úgy történt, hogy megmérték mennyi idő szükséges a Földről elindított jelnek a visszaérkezéshez, és mivel a rádióhullámok terjedési sebessége ismert, ebből és a mért időből a távolság meghatározható."

A mért időből természetesen le kellett vonni a jelet visszasugárzó adóvevő jelkésleltetését, de ez ismert érték volt. Valószínűnek tartom, hogy a sebesség méréséhez figyelték a visszaérkező jel f
fázisát is.

A sávszélesség csökkentése javítja a jel/zaj viszonyt, mert nő az egységnyi sávszélességre jutó adóteljesítmény. Az elv régóta ismert, pl. a rádióamatőrök több mint fél évszázada alkalmazzák az SSB adást (Suppressed Side Band), ami abból áll, hogy elnyomják a vivőfrekvencia egyik oldalán a modulációt, így a másik oldalra kétszeres adóteljesítmény jut. Ez nem jár semmiféle információveszteséggel, mivel a két oldal ugyanazt az információt tartalmazza, vagyis az egyik redundáns.
Válasz erre 

Monostory 2019.08.03. 23:06:40

Nagyon érdekes poszt volt, köszönöm!
Válasz erre 

Attila64 · www.sagaontour.ca 2019.08.03. 23:24:22

csaxólok, jogy a 7 kg a Holdon is 7,a Földön is, sőt, az űrben is!
Válasz erre 

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2019.08.04. 08:30:41

Valóban fantasztikus volt a rendszer, a közvetített hang, és a kép, hamarabb ideért, mint amennyi a fény sebessége volt, anno.
Válasz erre 

]{udarauszkasz 2019.08.04. 08:55:52

@Kovacs Nocraft Jozsefne: arrol nem is beszelve,hogy ssb modban nemcsak a feloldali modulaciot nyomjak el,
,(Vagy az also,vagy a felso oldalt,usb-lsb, kamionosok,interkontinentalis hajok,repulok az usb modot hasznaljak,vagyis a hangsav felso felet hagyjak meg) hanem magat a hangvivo alapjelet is,igy az egesz teljesitmeny a hasznos audio jel tovabbitasara forditodik. Hatranya,hogy vivo hijan a vevoben pontosan ra kell hangolodni az ado frekijere(nehany 10 Hz pontossaggal) kulonben dormogni,vagy cincogni fog a muki a vevo oldalon. Pont ezert nem szeretik a vilagurben hasznalni,mert a Doppler effektus miatt a nagy sebessegeknel folyamatosan utana kell hangolni a vevot,Hz pontossaggal. Egy meggyorsabban szaguldo, Vhfen ado urhajonal ez meg durvabb, Uhf,Shf savokon a Doppler effektus mar csak szamitogeppel korrigalhato. (Nehany eve idojarasi muholdak kepeit fogtam igy.)
Válasz erre 

]{udarauszkasz 2019.08.04. 08:58:40

@wmiki: a Holdrol par masodperc alatt ideer a feny. A Nap fenye valamivel tobb,mint 8 perc alatt er ide. Pedig az 31x messzebb van... Vagyis a Holdrol gyakorlatilag valos idoben lehet kommunikalni.
Válasz erre 

pizo 2019.08.04. 10:19:34

@]{udarauszkasz: 1,2 sec a holdról a késedelem. 2,5 sec az oda-vissza kommunikációé.

Zoli
Válasz erre 

ostvan2 2019.08.04. 10:39:24

Még szerencse, hogy azokban az időkben még nem volt divat a hackelés. Akiknek sikerült fogni és lehallgatni a NASA beszélgetést, örültek és még nem akartak beleavatkozni.
Válasz erre 

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2019.08.04. 14:22:21

Nagyon jó cikk, köszönjük.

Az Apollo-11 útját nemrég "élőben" hallgathattuk végig. (apolloinrealtime.org/11/, még mindig működik, bravúrosan felépített, kimeríthetetlen anyag.) Abban kétszer is hallhattuk, hogy a holdkomp ereszkedése közben elment velük a földi kapcsolat, és csak a keringő parancsnoki egység közvetítésével sikerült helyreállítani. Szóval amikor úgy érezzük, hogy szegény Collins csak felesleges harmadikként kóválygott a Hold körül, akkor jusson eszünkbe, hogy nélküle a leszállás sem sikerült volna.

A nagy nyereségű antennán kívül volt egy OMNI elnevezésű antenna is. A név alapján azt gyanítom, hogy egy kisebb hatásfokú körsugárzó antannáról lehet szó. Jól tippelek?

Megemlíthető, hogy az ausztráliai közvetítőállomásról készült egy kedves kis játékfilm, Műholdvevő a birkák közt címmel, egy megnézést megérdemel.

@]{udarauszkasz: A Nap mintegy 390-szer van messzebb a Holdnál. Aminek egyébként nincs semmi jelentősége ebben az esetben. Ahogy @pizo: is írja, a "valós idejű kommunikáció" kifejezés kissé túlzó, az összesen két és fél másodperc késedelem elég döcögőssé teszi a beszélgetést. De igaz, hogy a személyzet még az örömhírt is gyakran egy "vettem"-mel, esetleg egy "jól hangzik"-kal nyugtázta, ilyen pezsgő csevelyt ekkora késedelem sem akasztott meg túlságosan.

@ostvan2: "Akiknek sikerült fogni és lehallgatni a NASA beszélgetést, örültek és még nem akartak beleavatkozni."

Teljesen igaz. Nekem is az járt az eszemben, miközben hallgattam a rádióforgalmazást, hogy ma valami állat akár csak szórakozásból is beindított volna valami zavaróállomást. Megtehették volna az oroszok is, vagy a kínaiak, de annak ellenére, hogy még alig jutottak túl a hidegháború legsűrűbb időszakán, ők tartózkodtak az ilyen piszkos manővertől, hálistennek.
Válasz erre 

KékFény6 2019.08.04. 20:17:08

A '"The Dish" (Műholdvevő a birkák közt) című film az ausztrál Parkes állomásról szól, érdemes megnézni.
Válasz erre 

Lazarbibi 2019.08.04. 20:40:13

@Tesztelo.hu: Így van, a film pont erről a témáról szól, de van benne sajnos pár csúsztatás. Az első 8 percet Honeysuckle Creek vette, mert akkor még a Parkes állomás nem látta a Holdat. Az űrhajóról közvetlenül érkező jeleket nem tudták volna hagyományos TV készüléken megnézni, mert mint a poszt is írja, nem volt szabványos a jel, ezért először Houstonba küldték, ahol egy transzkóder átalakította. Az általam fellelt képek alapján pedig az állomás nem teljesen úgy nézett ki belülről, mint a filmben.
Válasz erre 

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2019.08.04. 21:04:12

@Lazarbibi: :-) Ettől még érdemes megnézni. Nem dokumentumfilm, ahogy az Apollo 13 sem az, például, de ezt nem is várjuk tőlük.
Válasz erre 

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.08.04. 22:01:38

@]{udarauszkasz:

Köszönöm, hogy emlékeztettél a vivő elnyomására, meg is feledkeztem róla. Hiába no, régi szép idők...
Válasz erre 

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.08.06. 18:49:41

Eddig eszembe sem jutott, illetve nem tudtam róla hogy micsoda nagy logisztika volt a Hold utazások kommunikációja. Emelem kalapom. Arra meg külön, ahogy az amik ezt a sikerüket kommunikálták. :-)

És végre azt is megértettem, hogy miért volt olyan gyatra a holdi TV közvetítések minősége. 7 éves gyerekként ugyanis nem értettem, hogy a "cicavízió" vagy az esti mese jobb képminőségben volt élvezhető a Kékes TV-n mint a Holdra szállás.:-) És a sávszélesség szélesítése azóta is töretlenül halad. :-)
Válasz erre 

2019.08.06. 22:29:39

és hogy lehetett ennyi rádiót bezsúfolni abba a kis filmstúdióba? :)
Válasz erre 

Takács Zsolt 2019.08.26. 13:01:55

@pizo:
Válasz erre 

Takács Zsolt 2019.08.26. 13:01:55

@pizo:
Válasz erre 
Mégsem
Mégsem

Megjegyzés:
Facebook

Lazarbibi

Tudomány, technika, érdekességek régiségek és még sok más !

Lazarbibi honlapja

dj.jpg

Facebook

Lazarbibi honlapja

Top 5

  1. Filmszereplő számítógép
  2. Magyar kazettás magnók
  3. Szovjet kazettás magnók
  4. Különleges ajándék az amerikai nagykövetség részére
  5. 10 dolog, amitől elhiszed a tervezett elavulást

Címkék

Cégek (19) Érdekességek (35) Formátumok (16) Haditechnika (45) Magyar (32) Morbid (9) Navigáció (10) Szuper (26) Technikatörténet (59) Valóság (12) Címkefelhő

Keresés

Friss topikok

  • 'n Quijote: Szia! Tudsz valamit Makay Attiláról? Ha igen, privátban válaszolj légy szíves az onquijote kukac g... (2024.09.06. 06:27) A BHG emlékére
  • tutyimutyi terminátor: nos, elillant 7 röpke év, és Kim köszöni, jól van; még mindig ő a Kedves Vezető (v. mi) (2024.08.11. 12:29) Észak-Korea megbéníthatja a high-tech ipart?
  • Greg36: @gigabursch: Valószínűleg igen. A csupaszárny elv már egész korán megjelent a kutatások között (má... (2024.08.05. 13:15) Göring lopakodója
  • Barkmann: "Mi az a konténer radar? Furcsán hangzik, de nem találtam rá magyar elnevezést." 29B6 "Konténer" (... (2024.07.14. 05:19) Támadás a konténer radar ellen
  • Adani: Vidoeton Colorstarokhoz is a Raduga képcsöveket használták, Szovjetunióból jött a képcső, a videot... (2024.04.09. 15:33) Színes televízió a Szovjetunióban

Facebook hírfolyam

Lazarbibi honlapja

Blogajánló

DZSANGALA - GREGORY FÁJA Szerelmes kamaszként jópáran véstük bele a fákba kedvesünk és saját nevünk kezdőbetűjét, valamint az aktuális dátumot, így kifejezve szerelmünket egy szemmel látható és fogható bizonyíték formájában. Az angliai születésű ausztrál utazó, Gregory bár nem egészen ilyesfajta indíttatásból, de… geogulliver.blog.hu
blog.hu

Archívum

  • 2024 április (1)
  • 2023 november (1)
  • 2023 február (1)
  • 2022 november (1)
  • 2022 október (1)
  • 2022 február (1)
  • 2021 december (2)
  • 2021 augusztus (1)
  • 2021 június (1)
  • 2021 április (2)
  • 2021 március (1)
  • Tovább...

Egyéb

Támogatás

Támogasd munkámat, ha több hasonló jellegű cikket szeretnél olvasni, de az oldal enélkül is üzemel tovább.

 

Kávégép szerviz

185706145_3911285022287604_3885607603847226092_n.jpg

Elektronika,tech,retro
süti beállítások módosítása
Dashboard