Lazarbibi

  • TECHNIKATÖRTÉNET
  • ELKÉPESZTŐ
  • VALÓSÁG
  • FORMÁTUMOK
  • NAVIGÁCIÓ
  • MAGYAR
  • HADITECHNIKA
  • CÉGEK
13 bukott találmány

13 bukott találmány

nyitó.jpg

Bizony a találmányok nem mindig úgy sültek el, ahogy azt elképzelték. A számítástechnika és a szórakoztató elektronika is hagyott maga mögött félresikerült dolgokat, amik az idő múlásával a feledésbe homályába merültek, de mi most előrángatunk párat.

A képtelefon

Már a harmincas években kísérleteztek vele, és úgy gondolták majd a hagyományos telefont fogja felváltani. Az első publikus fülkék 1964-ben jelentek meg New Yorkban. Annak hogy nem bírt elterjedni több oka is volt. Az első az anyagi, egy 3 perces beszélgetésért 27 ezer forintnak megfelelő pénzt kellett volna leszurkolni, a második pedig a pszichológiai, mert hogy nem mindenki szereti ha látják telefonálás közben. A nyolcvanas években újra próbálkoztak az elterjesztésével, de ismét sikertelenül. Napjainkra az internet már megoldotta ezt a problémát.

képtelefon.jpg

Apple III és Apple MessagePad

Sokan úgy gondolják, hogy az Apple tévedhetetlen, és amihez Steve Jobs nyúlt az arannyá változott. Nem egészen így volt, erre a legjobb példa az Apple III személyi számítógép amit 1980-ban dobtak piacra. A főnök görcsösen ragaszkodott az alacsony zajszinthez, ezért kihagyták a ventilátorokat, és a szerkezet úgy túlmelegedett, hogy a chipek kiugráltak belőle. Az ügyfélszolgálat azt javasolta a panaszos tulajdonosoknak, hogy ejtsék le 8 centiről a gépet, és majd az alkatrészek visszarendeződnek a helyükre. Végül kiderült, hogy nem is a melegedés, hanem a gyártástechnológia okozta a problémát, de ez csak egy volt számtalan gyermekbetegségéből. Volt olyan fejlesztés ami azért bukott meg, mert megelőzte korát. Ilyen volt a z Apple MessagePad, amely 1993-ban jelent meg. A későbbi PDA-k belőle fejlődtek ki, de túl hamar érkezett. Forradalmi kézírás-felismerő funkciója, és számos egyéb újítása alapjaiban határozta meg az ezután kibontakozó PDA-piac irányvonalait. Sajnos a fogadtatás vegyes volt, részben a túlságosan jövőbe mutató koncepció, részben a nevetségesen rövid akkumulátoridők miatt.

Apple_III02.jpg

Kvadrofon rendszerek

A kvadrofon hangzás négycsatornás hangátvitelt jelent, manapság 4.0-nak lehetne hívni. A sztereó utáni következő lépcsőfok lett volna. A szoba 4 sarkában elhelyezett 4 hangszóró biztosította a térhangzás élményét. Ez a rendszer volt a legelső kereskedelmi forgalomban kapható surround rendszer, habár a sok technikai hiba és a különböző, egymással nem kompatibilis formátumok miatt nem terjedt el kellő mértékben. A kvadrofon hangzású kiadványok gyártása sokkal költségesebb volt, mint a sztereóké. A lejátszáshoz pedig plusz hangszórók, speciális hangszedők és erősítők szükségeltettek. Ráadásul a rendszernek visszafelé kompatibilisnek kellett lennie, tehát hogy egy kvadrofon lemezt sztereó készüléken, sztereóban lehessen hallgatni. Ennek ellenére több ezer négycsatornás felvétel készült a hetvenes években. Végül a házimozi hozta meg a kettőnél több hangszórós rendszerek népszerűségét, de már digitális formában.

quadro.jpg

Commodore CDTV

1991-ben készítette a Commodore a CDTV-t (Commodore Dynamic Total Vision), ami egy CD lejátszó és egy Amiga 500 számítógép keveréke. A design-ja egy otthoni sztereó CD-lejátszóra hasonlít: fekete ház, LED display elöl. Sajnos elrontották a dolgot, mert miután bemutatták a nagyközönségnek, rá egy évre került a boltok polcaira, és addigra kicsit elavult lett a benne lévő technika. Emellett még akkor sem volt belőle elég, illetve nem kapott kellő reklámot, pedig maga a szerkentyű jó volt. Eladtak úgy 30 ezer darabot belőle, de nem lett egy ismert és sikeres gép (sőt, nevezhetjük bukásnak).

cdtv.jpg

NINTENDO Virtual Boy

A cég 1994-ben állt elő a Virtual Boyjal, s nem kevesebbet ígértek, minthogy a világon először ezzel lehet igazi térbeli élményünk. Ez volt a japán cég akkori legnagyobb vállalkozása, hiszen nem csak egy új konzolt dobtak piacra, hanem egy akkoriban még igencsak gyerekcipőben járó technológiát kívántak eljuttatni a tömegekhez. Nagyon kockázatos terv volt, ami nem sült el jól. Így utólag nézve könnyű megállapítani, hogy miért nem lett sikeres a konzol. Elsőként ott van maga a látvány: minden játék a piros különböző színeiben tündökölt, mivel az itt használt látószögelhajlásos (parallax) módszerhez csak piros LED diódákat használtak, egyrészt azért, mert a kék és zöld diódák még túl drágák voltak, másrészt pedig az LCD-képernyők még kezdetlegesek voltak. Aztán ahhoz, hogy a két, különböző sebességgel érkező kép a szemünkbe juthasson s megalkossa a térbeli élményt, a fejünket nagyon kényelmetlen pozícióban kellett a konzolba dugnunk. Ezen felül csak kevés játék jelent meg a kütyüre, mely mellesleg nem volt túlzottan olcsó. Az 1995-ben piacra dobott konzol keveseket érdekelt, s noha a Nintendo árcsökkentésekkel próbálta életben tartani az ötletet, olyan sikertelennek bizonyult a Virtual Boy, hogy Európába már el sem hozták, 1996-ban pedig kivonták a forgalomból.

virtualboyy.jpg

Microsoft BOB

Természetesen nem csak az Apple tud bukni, hanem a Microsoft is. Talán a legismertebb a Windows Vista, ami sokunknak az agyára ment lassúságával és idegesítő üzeneteivel. Kevéssé ismert a Microsoft BOB elnevezésű projekt, az akkoriban új (és sikeres) Windows 3.1 felhasználói felületét volt hivatva barátságosabbá tenni 1995-ben. Telepítése után eltűntek az ikonok a fájlkezelővel együtt, és egy lakásban találtuk magunkat, ahol a különböző tárgyak jelképezték a funkciókat. Például az órával indíthattuk el a naptárat. Csatolt képünket elnézve ez a kísérlet mintha kissé infantilisre sikerült volna. BOB csúfosan megbukott (a Cnet szerint egyenesen minden idők legnagyobb IT-melléfogása), a jópofa, színes és izgő-mozgó felhasználói felületből pedig nem lett semmi. Valamit persze a Bobnak is köszönhetünk: ebből a fejlesztésből maradtak ránk az "assistant" néven ismerős figurák, a kereső ablak kiskutyusa vagy az Office-ban található, idegesítő, beszélő gemkapocs.

Bob.jpg

Eldobható és megromló DVD formátumok

A DVD kölcsönzők megjelenésével az amerikai szórakoztatóelektronikai áruházlánc, a Circuit City úgy gondolta, hogy eldobható DVD formátumot készít, és ezt saját kölcsönzőiben fogja forgalmazni. A Digital Video Express, röviden DIVX (nem keverendő a DivX tömörítéssel) lemezek 1998-ban jelentek meg, és kölcsönzési díjuk 48 órára 4 dollár volt. A lejátszó egy speciális készülék volt, ami internetkapcsolatban állt a központtal, és ha az ügyfél nem hosszabbított a kölcsönzési idő letelte után, akkor letiltotta a lejátszást. Ezután a lemezt el lehetett dobni, mert hiába volt rajta az anyag, nem tudták megnézni. A projekt 114 millió dolláros veszteséggel zárult. A másik hatalmas dobás a Flexplay, ami a világ legidegesítőbb másolásvédelmi eljárása: a megvásárolt DVD két napig nézhető, majd 48 óra után megsemmisíti önmagát . A Flexplay lemez egyszerűen feketévé és használhatatlanná válik. Az ötlet csúfosan megbukott, a felhasználók valahogy nem értékelték az ötletet, hogy amiért fizetnek, az két nap múlva jobblétre szenderül. A Flexplay a mai napig létezik Japánban, de ott sem örvend túl nagy népszerűségnek. Ki érti ezt?!

rca-divx.jpg

Google Wave és Buzz

A keresőóriásnak sem jött be mindig minden. Mindkét termékük jó példa arra, hogy így jár aki tesztelés nélkül piacra dob valamit. Google Wave 2009-ben az elektronikus kommunikáció forradalmasítására, az email leváltására jött létre, de a logikátlan kezelőfelület, és a valóban érdekes egyedi funkciók hiánya miatt nem igazán érdekelt senkit. Csendben megszűnt 2011-ben. Néhány újítása a Google Pluszba került. A Buzz a Facebook és a Twitter konkurense szeretett volna lenni, és a felhasználók Gmail használati szokásai alapján követőket és követetteket adott hozzá a profilokhoz. Ez azt jelenti, hogy személyes adatokat (kivel levelez, chatel stb. a felhasználó leggyakrabban) tettek a felhasználó hozzájárulása nélkül bárki számára elérhetővé. Ebből óriási botrány kerekedett, és persze bírósági ügyek. A szolgáltatás 2011 decemberében szűnt meg.

wavebuz.jpg

Betamax és VIDEO2000

Meglepő módon ezek a fejlesztések nem előzték meg korukat, több minőségi jellemzőben felülmúlták konkurensüket, mégis megbuktak. A VHS ölte meg őket, mert ő került ki győztesen a házi videó szabványok csatájából. A Betamax a SONY üdvöskéje volt, a VIDEO2000 pedig a Philips találmánya. A VHS-t a JVC fejlesztette ki, és mindhárman a hetvenes években születtek. Sokan nem értették miért a rosszabb minőségű formátum terjedt el, pedig a dolog egyszerű. A másolás során sokat romlott a minőség, gyakorlatilag a harmadik kópia már majdnem élvezhetetlen volt, ezért a filmforgalmazók előnyben részesítették. A gyári műsoros kazetta minőségét nem lehetett házilag produkálni. Később ahogy javult a lejátszók minősége, már kellett egy másolásvédelmi eljárás, ez a "MACROVISION" volt, de ezt könnyen ki lehetett játszani. Volt olyan készülék, ami figyelembe sem vette.

betavideo.jpg

                                                        lazarbibi.hu

14 komment Technikatörténet Tovább
13 bukott találmány Tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
14 komment

Ajánlott bejegyzések:

  • Az elektronikus navigáció története 9. rész Az elektronikus navigáció története 9. rész
  • A nyomozó, aki mindent feltalált A nyomozó, aki mindent feltalált
  • Mars jelentkezz! Mars jelentkezz!
  • A lehallgatás régebbi, mint gondolnád A lehallgatás régebbi, mint gondolnád
  • Élet a CGI előtt Élet a CGI előtt

A bejegyzés trackback címe:

https://lazarbibi.blog.hu/api/trackback/id/tr356799253

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szűcslaci 2014.10.24. 17:30:44

1. A képtelefon nem volt bukta - csak nem volt meg a kellő technikai háttér.
2. Az Apple Message Pad megintcsak nem bukta volt, hanem forradalmi eszköz.
3. A kvadrofon rendszerről ugyanez elmondható.
4. A Commodore cucc is szuper volt.
5. A BETAMAX nemhogy bukás lett volna - évtizedekig az egyetlen Broadcast video volt.
Válasz erre 

Bohócnok 2014.10.24. 18:05:16

Betamax volt ezek közül kb, ami nem érdemelte meg a bukást.
Válasz erre 

szigetipotyautas · http://kommentanemkommentalhatora.blog.hu 2014.10.24. 18:09:50

50%-ban hülyeség a poszt.
Válasz erre 

Lazarbibi 2014.10.24. 18:10:06

@Szűcslaci: Amennyiben egy termék veszteséget termel a gyártónak, az bukásnak minősül, de attól még az lehet jó, meg forradalmi is. Sokszor a hibás marketing is tönkreteheti egy kiváló készülék pályafutását. A CDTV-ről sem mondta senki hogy rossz volt, meg a Message Pad-ról sem. A Betamax csak a consumer piacon bukott meg.
Válasz erre 

FotelForradalmár 2014.10.24. 18:27:16

Sony MiniDisc? Vagy a jelenleg kihalófélben lévő szabványok: DVD audio, SACD, DTS CD...
Válasz erre 

Lazarbibi 2014.10.24. 18:45:42

@FotelForradalmár: A MiniDisc nem bukott meg mert 20 évig a piacon volt. Az internet alapú zenehallgatás kiszorította, mint sok más formátumot. A bukás meg a kihalás az két különböző dolog.
Válasz erre 

cenzuratroll bosszanto 2014.10.24. 19:03:13

A Batemaxal szokás szerint mellényúltál. Mielőtt folytatnád a mosakodást, emlékeztetőül, a posztot bukott találmányokról írtad.
Válasz erre 

Lazarbibi 2014.10.24. 19:05:25

A poszt címét, és a beharangozó szöveget a kiemeléskor az index változtatta meg, én nem gondolom úgy, hogy ezek nagyon hülye találmányok lennének. Csak egyszerűen nem voltak sikeresek.
Válasz erre 

Darth Revan 2014.10.24. 19:27:09

@Lazarbibi: A minidisc sosem volt tul elterjedt
Válasz erre 

Lazarbibi 2014.10.24. 20:22:11

@cenzuratroll bosszanto: A SONY hivatalosan is elismerte a Betamax vereségét a VHS-el szemben. Utána fordult a professzionális technika felé, és megjelent a Betacam, Super Betamax és még egy halom különböző verzió. Eleinte még a kazetták mérete is megegyezett, de a rajtuk lévő anyag nem volt kompatibilis az az alap otthoni felhasználásra szánt rendszerrel.
Válasz erre 

Fodrosnagykocka 2014.10.24. 21:33:00

a virtual boynál dióda helyett LED-et kéne írni, mert a szó szoros értelmében a dióda az más alkatrész. továbbá tévedés hogy azért lett piros mert nem volt még akkor más, de pl. kis utánanézéssel a wiki oldalán is ott a megfejtés.

"Problems emerged when Nintendo attempted to turn its vision into an affordable console, searching for low-cost hardware components.Yokoi opted for red LEDs because they were the cheapest; Nintendo said a color display would have been prohibitively expensive."
Válasz erre 

vizsla_barat 2014.10.24. 22:54:36

@Fodrosnagykocka: LED=Light Emitting Diode. Attol meg dioda hogy vilagit:)
Válasz erre 

Amigarockwell · http://www.youtube.com/Amigarockwell 2014.10.25. 13:20:26

Szerintem jó kis írás, csak a szokásos index/blog.hu betegség itt is előjött. Bárki írhat bármit bárhova ha az index vagy blog.hu akkor egyből elkezdik fikázni. Szánalmas kicsit :)
Komolyan elgondolkodom azon néha, hogy az összes nem indexes blognak el kéne költöznie egy külön független szolgáltatóhoz, hátha kevesebb lenne a fika :)
Válasz erre 

Adani 2018.10.19. 20:39:53

Betamax megmaradt, csak profi felvételekre. Stúdiók, tv társaságok stb. használták, mert a minőség jobb volt. Otthoni használatra tarolt a jóval olcsóbb VHS.
Válasz erre 
Mégsem
Mégsem

Megjegyzés:
Facebook

Lazarbibi

Tudomány, technika, érdekességek régiségek és még sok más !

Lazarbibi honlapja

dj.jpg

Facebook

Lazarbibi honlapja

Top 5

  1. Filmszereplő számítógép
  2. Magyar kazettás magnók
  3. Szovjet kazettás magnók
  4. Különleges ajándék az amerikai nagykövetség részére
  5. 10 dolog, amitől elhiszed a tervezett elavulást

Címkék

Cégek (19) Érdekességek (35) Formátumok (16) Haditechnika (45) Magyar (32) Morbid (9) Navigáció (10) Szuper (26) Technikatörténet (59) Valóság (12) Címkefelhő

Keresés

Friss topikok

  • 'n Quijote: Szia! Tudsz valamit Makay Attiláról? Ha igen, privátban válaszolj légy szíves az onquijote kukac g... (2024.09.06. 06:27) A BHG emlékére
  • tutyimutyi terminátor: nos, elillant 7 röpke év, és Kim köszöni, jól van; még mindig ő a Kedves Vezető (v. mi) (2024.08.11. 12:29) Észak-Korea megbéníthatja a high-tech ipart?
  • Greg36: @gigabursch: Valószínűleg igen. A csupaszárny elv már egész korán megjelent a kutatások között (má... (2024.08.05. 13:15) Göring lopakodója
  • Barkmann: "Mi az a konténer radar? Furcsán hangzik, de nem találtam rá magyar elnevezést." 29B6 "Konténer" (... (2024.07.14. 05:19) Támadás a konténer radar ellen
  • Adani: Vidoeton Colorstarokhoz is a Raduga képcsöveket használták, Szovjetunióból jött a képcső, a videot... (2024.04.09. 15:33) Színes televízió a Szovjetunióban

Facebook hírfolyam

Lazarbibi honlapja

Blogajánló

A helgolandi csata 01. Európa északi területei amolyan félreeső peremvidékként szerepelnek a köztudatban, és gyakran a történelemkönyvekben is. Valójában azonban a Baltikum már az ókor óta kiemelt szerepet játszott a kontinens életében, és nemcsak gazdasági, hanem politikai és katonai szempontból is. A térség két domináns… htenger.blog.hu
blog.hu

Archívum

  • 2024 április (1)
  • 2023 november (1)
  • 2023 február (1)
  • 2022 november (1)
  • 2022 október (1)
  • 2022 február (1)
  • 2021 december (2)
  • 2021 augusztus (1)
  • 2021 június (1)
  • 2021 április (2)
  • 2021 március (1)
  • Tovább...

Egyéb

Támogatás

Támogasd munkámat, ha több hasonló jellegű cikket szeretnél olvasni, de az oldal enélkül is üzemel tovább.

 

Kávégép szerviz

185706145_3911285022287604_3885607603847226092_n.jpg

Elektronika,tech,retro
süti beállítások módosítása
Dashboard