Lazarbibi

  • TECHNIKATÖRTÉNET
  • ELKÉPESZTŐ
  • VALÓSÁG
  • FORMÁTUMOK
  • NAVIGÁCIÓ
  • MAGYAR
  • HADITECHNIKA
  • CÉGEK
A szovjet hifi születése

A szovjet hifi születése

1970-et írunk, ez a Brezsnyevi pangás időszaka a Szovjetunióban. Minden épkézláb mérnök a hadiipari komplexumban dolgozik, és a magasabb minőségű alkatrész meg a technológia is oda áramlik. Az átlagembernek csak átlag alatti termékek jutnak, de csak ha szerencséje van. Az ipar nem sok gondot fordít az audió kultúrára, legyen valami ami szól a hadiiparban már nem hasznosítható alkatrészekből, és ennyi. Ebben a közegben mégis volt pár ember, aki nem elégedett meg ezekkel az állapotokkal.

8a115f8f6d2e4571bf2fc0b68a24eee4.jpg

Először nézzünk pár sztereó erősítőt az akkori kínálatból. Tipikus szovjet kivitel az Elektron-20, még az eleje valahogy kinéz, de a hátuljáról sugárzik a kor színvonala. 

4ed1a6c9035e42f99d43df6f3f45df90.jpg

elektron20_3.jpg

Elektronika b1-01 sztereó erősítő messze elmarad nyugati társaitól, de még a kelet-európai riválisoktól is, mind hangminőségben, mind kinézetben. 

845b0d8908614e72a7fdae21d41b956d.jpg

Miiért nem lehet a Szovjetunióban jó minőségű erősítőket gyártani, hiszen az ipari bázis adott hozzá ?

  • A párt szerint nincs is szükség rá, hiszen ilyen luxuscikkeket csak a tőkések vásárolnak a dekadens nyugaton. A szovjet dolgozóknak bőven megfelel a jelenlegi választék, bár szerintem erről az embereket elfelejtették megkérdezni.
  • Senki nem tudja hogyan kéne hozzákezdeni az ilyen jellegű termékek gyártásának.
  • A Szovjetunió részéről évtizedes az elmaradás az áramköri tervezés, a design, és a gondolkodásmód területén ahhoz, hogy a kiváló minőségű nyugati berendezéseket utolérjék, vagy legalább megközelítsék.
  • Ehhez jöttek még pluszba az uralkodó tévhitek és a motiváció teljes hiánya az érintett ágazatokban.

Mindezek ellenére sok hifi rajongó volt az országban, közéjük tartozott Anatolij Likhnitsky, aki megépített magának egy ütős hifi, már a high-end határait súroló készüléket. Likhnitsky (lenti kép) orvosbiológiai mérnökként dolgozott és egy barátjával elhatározták, hogy a lemezhallgatáshoz építenek valami jó cuccot, de nem spórolnak semmivel, mindenből a legjobbat használják. Persze ehhez a munkahelyről is érkezett pár dolog. Elkészült egy fantasztikus tulajdonságokkal rendelkező erősítő, ami meglepően jól is szólt. Maga az áramköri megoldás Likhnitsky agyszüleménye volt: egy kvázi-komplementer végfokozat, amit a legendás 6S4S elektroncsővel épített „DYNACO” erősítő ihletett. Ezután végeláthatatlan szeánszok következtek, amikhez egyre több és befolyásosabb ember csatlakozott. 

64b24c49baca4eaca6ff6663911c184a.jpg

A gyenge minőségű szórakoztató elektronikai cikkek később már piszkálták a Politikai Bizottság szemét, mert ez a nyugattól való lemaradást tudatosította a dolgozókban, és ezért még egy alulról jövő kezdeményezést is képesek voltak támogatni. A BRIG erősítő megteremtéséről a fő döntést a 10. számú minisztérium főosztályának vezetője Szviridov hozta. Ez az ember még a leningrádi rádió alkalmazottja is volt, ráadásul mohó audiofil zenerajongó, és neki lehetősége volt hivatalból, hogy értékelje a nyugati és a hazai berendezések minőségét. Emberünk felismerte a helyzetet és elvállalta hogy irányítja a hifi erősítők fejlesztését és gyártását. Ennek ellenére 1971-ben a leningrádi területi pártbizottság úgy döntött: a hadiipari komplexum szabadidejében a szovjet háziasszonyoknak fejlesszen olyan eszközöket, amik megkönnyítik a munkájukat. Szerencsére később Szviridov nyomására 1973-ban a regionális bizottság megváltoztatta a döntését, és kiadták az új parancsot: olyan kiváló minőségű audió eszközöket kell gyártani amikkel utolérik, majd megelőzik a nyugatot! 

20afe340379940629453b1486bcb2a8c.jpg

A párt 1975-re már kézzelfogható eredményeket akart, ezért tudományos akadémia javaslatára került képbe Alla Kalyaeva, aki egy erős és befolyásos személyiség, természetesen zenekedvelő. Ő lett a fejlesztésért felelős osztály vezetője. Szviridov és Kalyaeva tudtak Likhnitsky hallgatózó összejöveteleiről, és meghívták a tehetséges mérnököt, hogy vegyen részt a projektben. Párszor ők is meglátogattak egy ilyen szeánszot, ahol főleg komolyzenét és jazzt hallgattak nagy mennyiségű alkohol társaságában.

Likhnitsky örömmel elfogadta a felkérést, és az 1970-ben épített erősítőjéből csinált 3 hónap alatt egy gyártható prototípust. Ezután 2 év küzdelem következett. A projekt mérnökei, valamint Likhnitsky és Kalyaeva számos komoly műszaki, termelési és szervezeti problémával kerültek szembe. A fejlesztési szakasz egyik legnagyobb gondját a tranzisztorok képezték. Az eredeti erősítőben germánium tranzisztorok voltak amelyek használata nem várható el egy új termék esetén, a szilícium tranzisztorok beépítéséhez pedig meg kellett változtatni a végfokot. A problémát úgy oldották meg- az eredeti kvázi kapcsolás megtartása mellett-, hogy speciális kis nyitófeszültségű szilícium félvezetőket alkalmaztak. Likhnitsky megjegyezte, hogy hasonló módszert választott Peter Walker a „Quad 303” erősítőjében. 

226b912acb89462589279b48b3973340.jpg

Anatolij Likhnitsky nagy kedvelője volt a negyvenes évek német erősítőinek, azokból és pár otthonában található régebbi szovjet készülékből leste el azt a megoldást, hogy potenciométerek helyett 24 állású jaxley kapcsolókat használt szabályzásra, bár a sorozatban gyártott darabokban ez már nem jelent meg valószínűleg a költségek csökkentése végett.

A projekt azonban nem haladt semerre, ezért úgy döntöttek Anatolijnak át kell vennie a fejlesztési osztály vezetését. Megkapta a tejhatalmat a szektorban, és sajátos módszerei eredményre vezettek. A hivatalos csatornákon keresztül akár éveket is kellett várni bizonyos alkatrészekre, de az új főnök konyakkal és csokoládéval felfegyverkezve indult beszerzőkörútra. Egyszerűen lefizette a hivatalnokokat, és láss csodát heteken belül a legkurrensebb építőelemek is megérkeztek, bár a BRIG semmilyen import alkatrészt nem tartalmazott. 

52f7aeee80e0480ba497df02ee259b5e.jpg

A problémák ezzel nem értek véget. Megkezdődött a gyártás, de az első példányok kigyulladtak. Hihetetlen, de hosszas vizsgálódás után kiderült, hogy ravaszul megtervezett szabotázs áll a jelenség mögött.

Az első brigek bemutatása még a sorozatgyártás előtt történt. 1974-ben a prototípusok már készek voltak. Sviridov, Kalyaeva és Likhnitsky úgy döntöttek, hogy a Szovjet Zenekedvelők Bemutatótermében magas rangú vendégek és vájtfülűek előtt megtartják a nagy eseményt, amin részt vett többek között az SZKP Hadiipari Bizottságának alelnöke Leonyid Gorskhov, aki teljesen le volt nyűgözve.

1975 végére minden összeállt, és a BRIG megkezdi menetelését. A lipcsei vásáron aranyérmet kap 1977-ben. Folyamatosan exportálják az Egyesült Királyságba, Franciaországba és Ausztráliába. Brit szakértők elismerik, hogy az erősítő teljes mértékben állja a sarat nyugati riválisaival szemben, sőt ár-érték arányban szinte verhetetlen, és pár igen drága modellt is képes megszégyeníteni. Egészen 1989-ig gyártásban maradt. Kiskereskedelmi ára 575 rubel volt a Szovjetunióban, ami akkor 4 havi átlagfizetésnek felelt meg. Angliában 300 fontot kóstált 1976-ban, jelenleg 1500-ért lehet boldog tulajdonosa valaki a forrás szerint, bár ezt kicsit sokallom, mert az orosz aukciós portálokon 2000 rubelért is található.

Anatoly Likhnitsky 2013-ban hunyt el. Elmondhatjuk róla, hogy ő volt szovjet hifi atyja, és megalapozta olyan nálunk kevésbé ismert legendás készülékek születését, mint az „Amfiton”, „Odyssey” és a „Pulsar”. 

 Pult.ru

26 komment Technikatörténet Tovább
A szovjet hifi születése Tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
26 komment

Ajánlott bejegyzések:

  • TELEFUNKEN TELEFUNKEN
  • A nyomozó, aki mindent feltalált A nyomozó, aki mindent feltalált
  • Kém robot fejlesztés az Aliexpressről Kém robot fejlesztés az Aliexpressről
  • A hordozható zenelejátszók története A hordozható zenelejátszók története
  • Hidegháború a rádió műsorszórásban Hidegháború a rádió műsorszórásban

A bejegyzés trackback címe:

https://lazarbibi.blog.hu/api/trackback/id/tr8412675297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

charlie 2017.07.20. 22:29:59

És mi volt az a szabotázs?
Válasz erre 

Lazarbibi 2017.07.20. 22:50:38

@charlie: Az nem derül ki a forrásanyagból, de nagy valószínűséggel 1-2 helyre nem olyan alkatrész került amilyet szántak. Lehet hogy egyszerű gyártási figyelmetlenség volt, de abban az időben könnyen ráfogták hogy szabotázs.
Válasz erre 

Uni1002 2017.07.21. 11:57:15

1980-ban Moszkvában megnéztem a Népgazdasági Kiállítás híradástechnikai pavilonját. Volt ott minden, ami szem-szájnak ingere, a tangencionális karral ellátott NAD koppintásnak látszó lemezjátszótól, a rettenetes méretű VHS magnóig. Kár, hogy nem fényképezhettem, érdekes kórtörténeti dokumentum lenne a felvétel. A boltok viszont kongtak az ürességtől, az olimpiai centrumban levő orosz kollégák szerint, azt láttam, amit gyárthatna az orosz ipar, de nem teszi.
Így aztán mindenki erősítőt bütykölt, a Leningrádi IRPA (fejleszőközpont) egyik mérnöke meg is mutatta a saját készítésű erősítőjét.
Válasz erre 

Uni1002 2017.07.21. 12:09:47

@Lazarbibi: Inkább az, hogy a szilicíum alapú félvezetőket katonai célokra gyártották, láttam még a Yugó háború idején, hogy a véletlenül Magyarországra áttévedt fel nem robbant, csak szétesett rakétájuk tele volt ilyen tranyókkal. Germánium tranzisztorokkal nem lehetett volna egy stabíl kormánylapát vezérlő elektronikát megépíteni. Még a nyolcvanas évek közepén is a rádiókat nagy kalapos MP41 sorozatú germánium tranzisztorokkal gyártották, a gyenge alkatrész minőség ellenére igen jó vételkészséggel. Megtanultak sz@rból várat építeni.
Válasz erre 

Mr. Waszabi 2017.07.21. 12:27:49

@Uni1002: ehhez képest számítógépet is építettek germánium tranzisztorokból, haditechnikai célokra. Állítólag a germánium működését nem zavarja a rádioaktivitás, ellentétben a szilíciummal, ez volt az oka, amiért amazt használták.
Válasz erre 

nyisztor 2017.07.21. 13:04:17

Asszem a "BRIG" nemcsak a berendezés neve, hanem annak a gyártása helyére (Belorusz Rádiógyár, БРЗ, naná, hogy hadiüzem) utaló szójáték. Mondom ezt azok után, hogy '78-ban Moszkvában igen komoly utánjárással, kb hasonló áron megvásároltam a dicsőséges Szovjetúnió első, "lakossági" hifi sztereó lemezjátszós rádió - "radiola"-ját, melynek hátoldalán már szerepelt a gyártó. Megvettem, annak ellenére, hogy a rádió ab ovo nem működött sztereóban. De hát akkor sztereó rádióadás se nagyon volt, nekem viszont (melomán lévén) sztereó (bakelit)lemezem viszont bőven. Bár az amúgy igen jó minőségű (pl Philips pickup, kb négykilós lejátszókorong a fordulatszám stroboszkópos stabilizálása mellett, stb) lemezjátszót szinte azonnal és (ott és akkor, de azóta is) javíthatatlanul tönkretette a feleségem (ifjú volt s gyönyörű - mindent megbocsátottam neki. Hiba volt.). Megtartottam (a feleséget is), a jó hangfalaival erősítőnek használtam. Inkább a szépsége miatt - gyönyörű, ujjnyi vastag mahagóni furnér házban van ez a híradástechnikai csődtömeg. Viszont ezerötszáz fontért én is eladnám. A feleséget olcsóbban.
Válasz erre 

Bambano 2017.07.21. 13:50:05

én még nem hallottam jackley kapcsolóról.
a szabadalmi leírás szerint a kitalálójának vezetékneve yaxley volt, és ilyen néven ismerem.
www.google.com/patents/US1527458
Válasz erre 

szófogadatlan prókátor 2017.07.21. 15:18:39

@nyisztor: :))))))))ez bearanyozta a napomat! :D
Válasz erre 

Duplaxiii 2017.07.21. 16:23:59

Mondjuk 1970-ben nálunk sem volt fejlettebb ez a terület.
A hadiiparban meg soha nem a legújabb technikát, alkatrészeket használják.
Válasz erre 

Lazarbibi 2017.07.21. 16:52:33

@Bambano: Igazad van elírtam, hiába örexem :-)
Válasz erre 

djz 2017.07.21. 17:23:26

"A párt szerint nincs is szükség rá, hiszen ilyen luxuscikkeket csak a tőkések vásárolnak a dekadens nyugaton. A szovjet dolgozóknak bőven megfelel a jelenlegi választék, bár szerintem erről az embereket elfelejtették megkérdezni."

"A gyenge minőségű szórakoztató elektronikai cikkek amúgy is piszkálták a Politikai Bizottság szemét, mert ez a nyugattól való lemaradást tudatosította a dolgozókban, és ezért még egy alulról jövő kezdeményezést is képesek voltak támogatni."

Ez így picit ellentmondásos.
Válasz erre 

Uni1002 2017.07.22. 00:24:19

@Mr. Waszabi: Számitógépet akkor építettek germánium tranzisztorokból, amikor még képtelenek voltak megfelelő minőségű szilicium tranzisztorokat gyártani. Nekem is van a hatvanas évekből néhány, "tanzisztor kremnyievij" az erősítési tényezőjük a béta 3-4, és az FT-tranzitfrekvenciájuk pár kilohertz. A tipusa P8, P10. Még barkács célokra sem voltak igazán alkalmasak, az Ezermester boltban vettem őket, pár forintért. Az városi legenda, hogy a germániumot nem zavarja a rádióaktív sugárzás. A germánium alapanyag minden tekintetben instabilabb, nagyobb a visszárama, nagy az alapzaja, és csak 60 fokig üzemel, a szilicium 110 fokot is ki bír. Valahol egy NASA mérnök nyilatkozta, hogy "germánium félvezetőkkel nem értük volna el a Holdat." Az ipari vásáron, diákkoromban, én is láttam a Minszk2-es számítógépet kiállítva, az még germánium alapanyagból épült. Arra volt technológiájuk, minthogy a Tungsram is orosz liszenc alapján gyártotta elsőnek a P6, P13-P15 típusokat, bizonytalan, gyenge paraméterekkel. Még a hetvenes években is jöttek ki az AC, AD, OC, tranzisztor típusokkal, valamivel jobb minőségben, aztán a szilícium planár technológia gyártásba vitelével, le is álltak vele. Első már korszerű szilícium tranzisztoruk a BFY33-as típus volt. Az orosz kommersz gyártmányokban úgy 10 évvel később váltottak, közben az 1980-ban vett asztali órám, már Mosfet ic-ket tartalmazott, szilícium kijelzőmeghajtó tranzisztorokkal kombinálva.
Válasz erre 

Uni1002 2017.07.22. 00:40:25

@nyisztor: Az hogy Magyarországon nem működött a szovjet rádiód sztereóban, annak igen egyszerű a magyarázata, a magyar adások a nyugati időmultiplex rendszert, az oroszok egy saját fázisvektor modulált sztereó adást rendszeresítettek, a két szabvány semmilyen módon nem volt kompatibilis. Pár a kint dolgozó építő munkások rádióját alakítottam át, az orosz dekóder panel kidobva, és azt egy PLL technológiával működő korszerű MPX dekóderre cseréltem. Egy MEV cél ic, (tip.UA758) pár alkatrész, és élvezhették a sztereóban a műsort.
Válasz erre 

Bambano 2017.07.22. 00:51:50

@Uni1002: a magyar rádió soha nem használt időmultiplex rendszert. az időmultiplex azt jelenti, hogy időben felváltva multiplexelték volna a két csatornát az fm vivőre. frekvenciamultiplexet használnak, azt is trükkösen.

többen írtátok, hogy rádióaktivitás rombolja a tranzisztort. a rádióaktivitás biztos nem, olyat nem ismerünk. a radioaktivitás viszont igen, ezért volt a mig25-ös vadásznak csöves számítógépe. az atomrobbantásról szóló történet eredetileg úgy szólt, hogy azért csöves, mert az az emp után újraindul, a tranzisztor meg nem. tehát a történet igaz, de a repülésben esett meg.
Válasz erre 

nyisztor 2017.07.22. 10:24:11

@Uni1002: Mondom: ab ovo, a Szmolenszkaja plósagyon, az eladó pultján se szólt anno a sztereó. Persze, nem értek hozzá, de azért azt nem nagyon hiszem, hogy akkortájt nem léptünk volna egyszerre híradástechnikában az oroszokkal - a szinestv-nk is SECAM lett. A "Vega-003"-amban meg rádiólámpa van, nem IC. Asszem te jó tíz évvel később zsonglőrködhettél a paneljaiddal.
Válasz erre 

Lazarbibi 2017.07.22. 13:32:53

@nyisztor: A Szovjetunióban az un. polármodulációs rendszerű részlegesen elnyomott segédvivős pilotjel nélküli sztereó rádióadást vezették be. 1968-ban volt az OIRT-on belül vita arról, hogy melyiket válasszák a tagok, akkor a szovjetek nagyon akarták, hogy az övékét, mert nekik akkor már így ment a sztereó adás, a többi tagállam pedig - különösen az NDK, amelyik az URH sávban is a CCIR-t fogadta el - a pilotjeles változat mellett kardoskodott. Mivel a szovjetek a csehszlovákiai cirkusz miatt nem akarták feszíteni a húrt, végül az lett a megoldás, hogy mindenki azt csinál, amit akar.
Válasz erre 

csevely 2017.07.22. 19:54:03

bár nem hifi, de én 1976-ban vettem egy asztali kvarcórát Kijevben.
Akkor ott az 100 rubel volt.
Mai napig a legpontosabb óra, évi +-1 sec pontos.
Az elektroncsöves kijelző, a meghajtója sem pótolható, csak ők gyártották.
És a baromarcok, azok a kvarcot is elektroncsőbe tették, amit fűtöttek.
Onnan a pontosság, amúgy:)
És mai napig hibátlanul működik.
Válasz erre 

Kit Fisto 2017.08.19. 11:23:21

Maradjunk annyiban, hogy az oroszoktól távol áll a hang- és képtechnika. ;D
Válasz erre 

trollsalab 2017.08.25. 17:25:02

Szia LAZARBIBI Ezt ajánlom figyelmedbe. a Soviet Visuals facebook oldalon találtam.
A megnevezése home automation concept design. Sphinx project,1987-ből. Nagyon durva jó dizájn. Erről kéne valami írni. scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t31.0-8/15936783_1361558867243687_951807871444842701_o.jpg?
oh=8bac176eafe415db72108182357ce4fb&oe=5A2EACE6
Válasz erre 

trollsalab 2017.08.25. 17:25:40

scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/15940934_1361558993910341_1831760315267784014_n.png?oh=af095118b14b58a374833547e220f3fd&oe=5A2231DB
Válasz erre 

trollsalab 2017.08.25. 17:26:35

scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/15894394_1361559020577005_8883857610426927836_n.png?oh=c591aeb6c804793abc4c4f124c05e54e&oe=5A12D68C
Válasz erre 

trollsalab 2017.08.25. 17:27:58

www.facebook.com/sovietvisuals/photos/pcb.1361559747243599/1361558867243687/?type=3&theater
Válasz erre 

trollsalab 2017.08.25. 17:28:57

sovietvisuals.com/meet-sphinx-the-30-year-old-soviet-smart-home-concept/
Válasz erre 

Lazarbibi 2017.08.25. 17:47:56

@trollsalab: Tényleg érdekes koncepció, utánanézek. Köszi :-)
Válasz erre 

Kit Fisto 2017.08.26. 14:38:10

@trollsalab: A szögletes kijelzőt leszámítva a hetvenes évek stílusa, de tőlük nem rossz ez a design. ;)
Válasz erre 

Kozma József 2021.10.24. 23:38:58

Az igazi városi legenda a csöves fedélzeti számítógép. Képtelenség, még a kis drótlábú csövekkel is. A rádiók voltak csövesek és a radar berendezések.
Válasz erre 
Mégsem
Mégsem

Megjegyzés:
Facebook

Lazarbibi

Tudomány, technika, érdekességek régiségek és még sok más !

Lazarbibi honlapja

dj.jpg

Facebook

Lazarbibi honlapja

Top 5

  1. Filmszereplő számítógép
  2. Magyar kazettás magnók
  3. Szovjet kazettás magnók
  4. Különleges ajándék az amerikai nagykövetség részére
  5. 10 dolog, amitől elhiszed a tervezett elavulást

Címkék

Cégek (19) Érdekességek (35) Formátumok (16) Haditechnika (45) Magyar (32) Morbid (9) Navigáció (10) Szuper (26) Technikatörténet (59) Valóság (12) Címkefelhő

Keresés

Friss topikok

  • 'n Quijote: Szia! Tudsz valamit Makay Attiláról? Ha igen, privátban válaszolj légy szíves az onquijote kukac g... (2024.09.06. 06:27) A BHG emlékére
  • tutyimutyi terminátor: nos, elillant 7 röpke év, és Kim köszöni, jól van; még mindig ő a Kedves Vezető (v. mi) (2024.08.11. 12:29) Észak-Korea megbéníthatja a high-tech ipart?
  • Greg36: @gigabursch: Valószínűleg igen. A csupaszárny elv már egész korán megjelent a kutatások között (má... (2024.08.05. 13:15) Göring lopakodója
  • Barkmann: "Mi az a konténer radar? Furcsán hangzik, de nem találtam rá magyar elnevezést." 29B6 "Konténer" (... (2024.07.14. 05:19) Támadás a konténer radar ellen
  • Adani: Vidoeton Colorstarokhoz is a Raduga képcsöveket használták, Szovjetunióból jött a képcső, a videot... (2024.04.09. 15:33) Színes televízió a Szovjetunióban

Facebook hírfolyam

Lazarbibi honlapja

Blogajánló

A helgolandi csata 01. Európa északi területei amolyan félreeső peremvidékként szerepelnek a köztudatban, és gyakran a történelemkönyvekben is. Valójában azonban a Baltikum már az ókor óta kiemelt szerepet játszott a kontinens életében, és nemcsak gazdasági, hanem politikai és katonai szempontból is. A térség két domináns… htenger.blog.hu
blog.hu

Archívum

  • 2024 április (1)
  • 2023 november (1)
  • 2023 február (1)
  • 2022 november (1)
  • 2022 október (1)
  • 2022 február (1)
  • 2021 december (2)
  • 2021 augusztus (1)
  • 2021 június (1)
  • 2021 április (2)
  • 2021 március (1)
  • Tovább...

Egyéb

Támogatás

Támogasd munkámat, ha több hasonló jellegű cikket szeretnél olvasni, de az oldal enélkül is üzemel tovább.

 

Kávégép szerviz

185706145_3911285022287604_3885607603847226092_n.jpg

Elektronika,tech,retro
süti beállítások módosítása
Dashboard