Lazarbibi

  • TECHNIKATÖRTÉNET
  • ELKÉPESZTŐ
  • VALÓSÁG
  • FORMÁTUMOK
  • NAVIGÁCIÓ
  • MAGYAR
  • HADITECHNIKA
  • CÉGEK
Német elektronikai hulladék szennyezi Nigériát

Német elektronikai hulladék szennyezi Nigériát

Több ezer tonna használt hűtőszekrény és elektronikai készülék hajózik Németországból Nigériába, illegálisan. Több mint 500 000 nigériai él a kereskedelemnek egy olyan válfajából, amely mérgezi a hazáját.

image-1157340-galleryv9-qjvf-1157340.jpg

Akik felvásárolják

A hamburgi kikötőtől kb. öt kilométerre fekvő Billstraße a milliárdokat bonyolító, világméretű kereskedelem egyik csomópontja. Az üzletek előtt napi szinten pakolják a régi sztereó-berendezéseket és megsárgult hűtőszekrényeket a furgonokba. Muhammad Aziz tizenegy éve árul raktárából használt elektronikai készülékeket. Legtöbb vevője Nyugat-Afrikából repül ide. „Az afrikaiak főként hűtőszekrényt vásárolnak. Nagy a forróság odalent” – mondja. Aziz internetes apróhirdetéseken keresztül, bolhapiacokon és használt készülékeket értékesítő magánszemélyektől szerzi be az árut, aztán felkínálja kereskedőknek, akik közül sokan Nigériából érkeznek. Ők csordultig töltik a konténereket és az autókat mindenféle használt áruval. „Hulladékturistáknak hívjuk őket” – mondja Henning Boje, a hamburgi vízi rendészet munkatársa Aziz kuncsaftjairól. – „Három hónapra utaznak be, felvásárolják a használt termékeket, telepakolják a konténereket, aztán elutaznak.”

image-1157384-galleryv9-rdbr-1157384.jpg

Több mint a fele ócskavas

A szétszedett használt készülékek veszélyes vegyi anyagokat és fémeket tartalmaznak. Éppen ezért a törvény nem engedi, hogy az elektronikai hulladékot olyan országokba exportálják, amelyekben rosszabbak az újrahasznosítási feltételek, mint a keletkezési országban. Így rendelkezik az EU-s jogban gyökerező, veszélyes hulladékok felügyeletéről szóló bázeli egyezmény. Egyetlen afrikai országban sem adott a megfelelő eljárás, hogy a mérgező elektronikai hulladékot újrahasznosítsák.

Bár Németország 2015-ben határozatban döntött arról, hogy kivitel előtt minden használt terméket ellenőrizni kell, mégis évente több ezer tonna elektronikai készüléket csempésznek át a határon. A gondot az okozza, hogy a gyakorlatban a hatóságok nem tudják teljes biztonsággal megállapítani ellenőrzéskor, melyik készülék minősül egyszerűen használtnak és hibásnak és melyik elektronikai, vagy fémhulladéknak. A vízi rendészet munkatársa, Henning Boje becslése szerint a Hamburgból exportált használt cikkek több mint fele valójában inkább hulladék. Egyetlen statisztika sem tudja pontosan kimutatni mennyi használt elektronikai készülék hagyja el évente Németországot. 2008-ban azonban az Ökopol Intézet egyik felmérése 155 000 tonnára becsülte ezt a mennyiséget. Az európai CWIT projekt – amelyben többek között az Interpol is részt vett – abból indul ki, hogy évente 1,3 millió tonna használt elektronikai berendezés hagyja el az EU-t, mégpedig dokumentumok nélkül. Elképzelhető, hogy az elektronikai hulladék 2017-ben a kontinens illegális exportjának egyik legnagyobb ágazatává növi ki magát.

image-1157358-galleryv9-gejv-1157358.jpg

Az átrakóhely

Minden nap kereken ötven használt elektronikai cikkel tömött konténer érkezik Nyugat-Afrika legnagyobb elektronikai piacára, Nigéria sokmilliós metropoliszába, Lagos-ba. Az Alaba International Market kereskedői hozzászoktak, hogy a behozott termékek nagy része nem makulátlan. „Száz beérkező számítógépből talán ha harminc tökéletes. Hetvennek van valami baja” – mondja Carl, az egyik kereskedő, aki a vezetéknevét inkább nem árulja el. Öt éve kínálja egy kis íróasztal mellől, napernyője alól a konténerekből kipakolt használt laptopokat. Hemzsegnek körülötte az emberek, az összegabalyodott kábelek, hegyekben állnak a DVD-lejátszók.

image-1157354-galleryv9-gkkd-1157354.jpg

A hulladékbontók kézzel szedik szét az alaplapokat

Évente 400 000 tonna elektronikai hulladék érkezik Nigériába. Mivel az országnak nincsenek megfelelő újrahasznosító üzemei, nem hivatalosan dolgozó hulladék-feldolgozó munkások töltik be ezt a funkciót. Közülük kereken ötvenen Tajudeennál dolgoznak, egy hátsó udvarban Lagos északi részén. Végigvontatják a fémes kocsikat a nagyváros utcáin, összeszedik a fémhulladékot, mindenféle elektronikát megvesznek.

A gyakran kiskorú munkások kézzel bontják szét a használt alaplapokat. Miután a készülékeket szétszedték, Tajudeen eladja az értékes alapanyagokat – az alumíniumot, a rezet, a vasat és az aranyat – magánvásárlóknak. Kockázatos kereset: az újrasznosítás a munkásokra és a környezetre nézve is veszélyes, magyarázza Oladele Osibanjo, - a környezetkémia professzora és Nigéria vezető szakértője -  az elektronikával együtt a veszélyes vegyi anyagokat is kidobják.

image-1157319-galleryv9-qpmi-1157319.jpg

Megbetegíti a munkásokat

Az Ojota depónia egy síkságon terül el az autópálya alatt, Lagos központjában. Egy a rengeteg illegális fémhulladék-telep közül. Ezen a helyen nagy elektronikai készülékeket, pl. hűtőszekrényeket és mosógépeket bontanak kézzel. Az egyik strandpapucsos, fiatal munkás éppen szétszed egy motort a kezében lévő kalapács és feszítővas segítségével. „Ócskavassal dolgozunk. Abból élünk. Ez itt egy ócskavas-birodalom” – mondja Ibrahim Soya, Ojota szakszervezeti vezetője.

Szerelőkirályok

„Ezeken a helyeken a vegyi anyagok közvetlenül a talajba jutnak” – teszi szóvá a környezetvédelmi szakértő Osibanjo. A munkások megbetegszenek, mert védőfelszerelés nélkül dolgoznak, de az sem megoldás, teszi hozzá, hogy lemondunk a használt elektronikai készülékekről. A Nigériában élő 173 millió fogyasztó közül ugyanis mindössze 20 százalék engedheti meg magának az új termékeket. A használt áru sok honfitársa számára még igen értékes. Vegyük például Elizabeth Amuzut, aki egy aprócska lagosi fodrászatban dolgozik. A vízforralója, a vasalója és a mélyhűtője is használt. A fiatal nőhöz hasonlóan sok nigériai úgy gondolja, hogy a használt német árucikkek jobb minőségűek és olcsóbbak, mint más új készülékek. „Bár ezek a javak a világ egyes tájain hulladéknak minősülnek, egy másik nép még erőforrásként tekint rájuk” – mondja Segun Odeyingbo kutató. Öt hónapon keresztül vizsgálta a Lagos kikötőibe érkező elektronikai hulladékból álló exportszállítmányokat. A legtöbb hibás importterméket könnyen meg lehet javítani, és további öt-hat évig még használható. Nigériában több mint 500 000 ember él ebből az iparágból, és sok közöttük a jól képzett műszerész.

image-1157364-galleryv9-iysx-1157364.jpg

Igazi zsenik a javításban

Osibanjo professzor arról álmodik, hogy egyszer minden elektronikai szektorban dolgozó nigériai munkás státusza felértékelődik: „Ki kellene emelnünk őket a szegénységből, mert ezek az emberek valódi zsenik.” A szerelőmunkások tehetségében rejlenek lehetőségek: professzionálisabb körülmények között, hivatalos iparágakban még több javítási és alapvető szétszerelési munkát el tudnának végezni. Valószínűtlen, hogy a közel jövőben Nigéria drága újrahasznosító berendezéseket kezd el használni. Rüdiger Kühr, az elektronikai hulladék német ENSZ-szakértője, ugyanígy látja a helyzetet. Nigériának „sem a technológiája, sem az infrastruktúrája nincs meg hozzá. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, milliárdokat kellene befektetni.”

Kühr egyik alapítója az Elektronikus Szemét Problémájának Megoldásáért (StEP) kezdeményezésnek, amely az elektronikai hulladék kérdését akarja orvosolni. Európának tenni kell valamit, „hogy az elektronikai cikkek ne a környezetre veszélyes módon fejezzék be életciklusukat”. Az európai intézmények és cégek együttműködhetnének olyan országokkal, mint pl. Nigéria, és visszavásárolhatnák az e-hulladékot, mondja Kühr. Ennek azonban feltétele, hogy Nigéria kész legyen az eladásra, Európa pedig a tönkrement készülékek visszavásárlására. Amíg el nem jutunk idáig, virágozni fog ez a fajta kereskedelem – és a káros anyagok terhelik a nyugat-afrikai embereket és környezetet.

humusz.hu nyomán szerkesztve

Eredeti cikk, és képek: spiegel.de

Szerzők: Ida Eri Sørbye, Marthe Vee, Freja Eriksen, Idris Akinbajo és Franziska Bauer

 

4 komment Valóság Tovább
Német elektronikai hulladék szennyezi Nigériát Tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
4 komment

Ajánlott bejegyzések:

  • Titokzatos kijelző egy hidegháborús tengeralattjárón Titokzatos kijelző egy hidegháborús tengeralattjárón
  • Kém robot fejlesztés az Aliexpressről Kém robot fejlesztés az Aliexpressről
  • Amikor a Japánok másoltak egy szovjet terméket Amikor a Japánok másoltak egy szovjet terméket
  • Színes televízió a Szovjetunióban Színes televízió a Szovjetunióban
  • Hitler mikrohullámú lánca Hitler mikrohullámú lánca

A bejegyzés trackback címe:

https://lazarbibi.blog.hu/api/trackback/id/tr8712876852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2017.10.31. 09:59:59

Két dolog:
Egy) A németek is és az összes gazdasági hatalom a szemétexporttal korlátlan nagyságú mocskot szabadít mindenkire, aki gyengébb. EZt idehaza is elkövették, de egy ember sem lett miatta lámpavasra húzva
Kettő) A legmegdöbbentőbb, hogy ezen emberek iránt én egy másodperc szánalmat sem érzek.
Válasz erre 

nyman 2017.10.31. 16:48:46

Ez azert osszetettebb kerdes.

A fogyasztoi tarsadalom egyik velejaroja, hogy eszkozoket dobnak ki emberek, mert mar pl. unalmas a designja. Ujrafestettem a lakast, lecsereltem a lampakat es mar nem jo a szurke mikro, fekete kell. Ha egy vizforrallot v. hutot hasznal vki tovabb, az inkabb ujrahasznositas. Vagy lehet, hogy csak egy par forintos alkatresz cserejevel javithato az eszkoz. Ott ahol a szerelo oradija 15-20 euro, mar lehet nem gazdasagos a javitas, de ott, ahol csak 1-2 Euro, ott igen.

Az energiahatekonysag is kerdes, mert ha a mosogep meg 50 liter vizzel mos 20 helyett, vagy a huto 1-2 energiaosztallyal jobb, akkor okologiailag nem biztos, hogy megeri tovabb hasznalni.

Hasonlo a helyzet autonal is. Egy jol karbantartott 10-15 eves auto is meg lehet ok, meg egy nehany eves is szar. En nem altalanositanek.

Az viszont valoban nem jo, hogy a hasznalhatatlan eszkozoket itt-ott szedik szet.
Válasz erre 

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.08.31. 15:26:11

Kedves Lázárbibi!

Ez a cikk nem elektromos hanem nukleáris hulladékról szól, de még a legjobban talán ide illik.

raketa.hu/nuklearis-hulladekbol-tobb-szaz-evig-mukodo-akkumulator-a-kutatok-mar-dolgoznak-rajta

Lehet hogy csak uborkaszezoni bulvár kacsa, de akár igaz is lehet, mert a C14 izotóp valóban béta bomló, vagyis elektron donor. És persze hogy ez nem (újra)tölthető akkumulátor, hanem elem, vagy száraz elem, de rakéta pont hu-tól nem is várok precízebb fordítást (goggle fordító is akkumulátornak fordítja az angolról magyarra).

Amit nem értek, hogy az elektron áramból hogy lesz töltés szétválasztás? Hogy lesz pozitív és negatív sarka az elemnek? A C14-es középső réteg két oldalán más a rétegsorrend, azt látom, de hogy miként lesz az elektronból elektron hiány a másik oldalon?

Azt is érteni vélem hogy az elem nagyobbik része az egy kondenzátor, vagy ultrakapacitás, hiszen ez az elem akkor is termel áramot ha nincs rajta fogyasztó. Akkor mi van ha a kapacitás túltöltődik? Ha kisül - átüt utána még használható a kondenzátor?
Válasz erre 
Mégsem
Mégsem

Megjegyzés:
Facebook

Lazarbibi

Tudomány, technika, érdekességek régiségek és még sok más !

Lazarbibi honlapja

dj.jpg

Facebook

Lazarbibi honlapja

Top 5

  1. Filmszereplő számítógép
  2. Magyar kazettás magnók
  3. Szovjet kazettás magnók
  4. Különleges ajándék az amerikai nagykövetség részére
  5. 10 dolog, amitől elhiszed a tervezett elavulást

Címkék

Cégek (19) Érdekességek (35) Formátumok (16) Haditechnika (45) Magyar (32) Morbid (9) Navigáció (10) Szuper (26) Technikatörténet (59) Valóság (12) Címkefelhő

Keresés

Friss topikok

  • 'n Quijote: Szia! Tudsz valamit Makay Attiláról? Ha igen, privátban válaszolj légy szíves az onquijote kukac g... (2024.09.06. 06:27) A BHG emlékére
  • tutyimutyi terminátor: nos, elillant 7 röpke év, és Kim köszöni, jól van; még mindig ő a Kedves Vezető (v. mi) (2024.08.11. 12:29) Észak-Korea megbéníthatja a high-tech ipart?
  • Greg36: @gigabursch: Valószínűleg igen. A csupaszárny elv már egész korán megjelent a kutatások között (má... (2024.08.05. 13:15) Göring lopakodója
  • Barkmann: "Mi az a konténer radar? Furcsán hangzik, de nem találtam rá magyar elnevezést." 29B6 "Konténer" (... (2024.07.14. 05:19) Támadás a konténer radar ellen
  • Adani: Vidoeton Colorstarokhoz is a Raduga képcsöveket használták, Szovjetunióból jött a képcső, a videot... (2024.04.09. 15:33) Színes televízió a Szovjetunióban

Facebook hírfolyam

Lazarbibi honlapja

Blogajánló

A helgolandi csata 01. Európa északi területei amolyan félreeső peremvidékként szerepelnek a köztudatban, és gyakran a történelemkönyvekben is. Valójában azonban a Baltikum már az ókor óta kiemelt szerepet játszott a kontinens életében, és nemcsak gazdasági, hanem politikai és katonai szempontból is. A térség két domináns… htenger.blog.hu
blog.hu

Archívum

  • 2024 április (1)
  • 2023 november (1)
  • 2023 február (1)
  • 2022 november (1)
  • 2022 október (1)
  • 2022 február (1)
  • 2021 december (2)
  • 2021 augusztus (1)
  • 2021 június (1)
  • 2021 április (2)
  • 2021 március (1)
  • Tovább...

Egyéb

Támogatás

Támogasd munkámat, ha több hasonló jellegű cikket szeretnél olvasni, de az oldal enélkül is üzemel tovább.

 

Kávégép szerviz

185706145_3911285022287604_3885607603847226092_n.jpg

Elektronika,tech,retro
süti beállítások módosítása
Dashboard