Hogyan lett a sarki zöldségesből a világ egyik vezető cégbirodalma?

Miként lehetséges a SAMSUNG fejlődése a semmiből, miközben nagy múltú cégek kerülnek a csőd szélére ? 1938-ban zöldséget és halat árultak, egészen 1990-ig semmi szabvány, formátum vagy készülékkategória nem fűződik a nevükhöz, ma mégis a világ legnagyobb cégbirodalma és elektronikai gyártója a SAMSUNG. Komoly innovatív, és a fejlődést úttörő módon meghatározó cégek tűntek el, vagy gyengélkednek, vagy felvásárolták őket, miközben a SAMSUNG töretlenül fejlődik, és meghatározza a piacot. Hogyan lehetséges ez ? Mi vezetett idáig ? Jó döntések, és a szerencse megfelelő kombinációja? Nem valószínű.

A SAMSUNG alapítása

A vállalatot az 1910-ben született Lee Byung-Chull alapította a második világháború előtti utolsó békeévben. 1938 március 1-én Daeguban jött létre a Samsung 40 dolgozóval. Az első időszakban külkereskedelmi tevékenységre összpontosított a cég. Különböző élelmiszer ipari termékeket szállítottak Koreából a közeli Mandzsúriába és Pekingbe. A hadiállapotok kedveztek az élelmiszeriparnak, így a vállalkozás rövid időn belül felvirágzott. A cég kezdetben Samsung "áruda" néven futott. A koreai Samsung kifejezés jelentése "három csillag", mely a vállalat emblémáiban is visszaköszönt.

A második világégés, és az 1950 és 53 között lezajlott koreai háború is az élelmiszeripart erősítette, így a cég bevétele néhány éven belül a hússzorosára hízott. A kereskedelmi tevékenység mellett rizsliszt malmokat, 1953-ra pedig egy cukorfinomítót is üzemeltettek, mely Korea első termelő gyára volt a háború után. A vállalat 1950-ben már Samsung Trading Company (Samsung Kereskedelmi Vállalat), 1951-től Samsung Moolsan néven futott tovább. 1954-ben alakul meg a Cheil Industries Inc. leányvállalat, mely textilipari téren vív ki magának nevet. Mindezek mellett rövidesen több biztosító céget is felvásárolnak és a biztonságtechnikában valamint kiskereskedelemben is szerencsét próbálnak. Némi túlzással éppen csak az 50-es 60-as években felvirágzó elektronika marad ki a szórásból, de rövidesen ez is megváltozik. 1962-ben indult az első ötéves terv. Igen, nem tévedés, az USA által támogatott kapitalista Koreában egy diktatúra tervhivatalt hozott létre, és egymás után hat ötéves tervet hajtottak végre. És mi itthon azt hittük, hogy a diktatúra és az ötéves terv a szocializmus terméke! Persze az ő ötéves terveik a nyitást, az export-orientáltságot szolgálták, és azt, hogy a koreai vállalatok integrálódjanak a világgazdaságba. De ezt is okosan. Addig, amíg a hazai vállalatok gyengék voltak, protekcionista volt a gazdaság (a hazai drágább előállítás miatt a mezőgazdasági termékeket még ma is védik). A korrupció kiirtása is szerepelt a tervben, amit maradéktalanul sikerült végrehajtani. A hatvanas években nagy összegű állami támogatást kap a Samsung, mivel az akkori politika célja, hogy a hazai nagyvállalkozásokat ösztönözze a külföldiekkel szemben. Ezt olyan szorgalmasan folytatták, hogy több ország, köztük Japán ipari termékeit ki is tiltották a koreai piacról.

1969-ben megalakul a Samsung Electronics

A vállalat ebben az időszakban már több mint 100 millió dolláros éves forgalmat bonyolított. Na itt meg is állhatunk egy szóra mert az első titok itt lehet. 69-re Európában és Japánban már fejlett elektronikai ipar volt, amit utolérni egy nulláról induló céggel lehetetlennek tűnő feladatnak tűnt. Az államnak is komoly szerepe volt a dolgok alakulásában, bár a konkurencia kitiltása ellenkezik a szabad piac elveivel, viszont hatásos. A semmiből indulni csak úgy lehet ha valami jól bevált dolgot lemásolok, vagy valakivel kooperálok. Ezért a régebbi Samsung termékek mindig kísértetiesen hasonlítottak más cégek termékeire, ha éppen nem licenc volt a készülék akkor is, és bizony voltak minőségi problémák is. Akkor még nem ők mutatták a főcsapás irányát. Haladjunk tovább. Az új vállalat a számítástechnikától a háztartási gépekig – mint például a hűtőszekrények, mosógépek, légkondicionálók – számos területen gyárt. Természetesen mindent licenc alapján, és nagyrészt külföldi gépsorokon. Számítástechnikában különösen a memóriamodulok gyártásával szerez elismerést, de számológépek, és televíziók is kikerülnek a „kezei” közül. Byung-Chull Lee úr, a SAMSUNG alapítója és első vezetője feltette magának a kérdést - figyelemmel arra, hogy minden termékét messzire kell szállítani - mi ér többet: egy konténer rizs, vas, tv, félvezető vagy memória? A válasz nyilvánvaló volt, hogy a memória. Lehet hogy kevesen tudják, de először egy SAMSUNG ruhamárka védjegye volt a Galaxy, az itt gyártott órák pedig Kappa néven kerültek forgalomba.

A SAMSUNG jó tanuló

Első fekete-fehér tévé készüléküket, a P-3202-t, 1970-ben mutatják be, akkor még Samsung-Sanyo közös fejlesztésként. A tévék hazai eladásra történő gyártása két éven belül kezdődik meg, 1978-ra pedig a Samsung válik a világ legnagyobb fekete-fehér TV exportőrévé, 4 millió eladott darabbal. 1974-ben indul a színes TV gyártás RCA licenc alapján.

A félvezető gyártás a hetvenes évek közepén veszi kezdetét a Samsung üzemeiben, 1983-ban adják ki első saját személyi számítógépüket, valamint az első 64 kilobites DRAM-jukat. A szakértelem hiánya azonban nehéz kezdet elé állította a céget, amit a kormány úgy orvosolt, hogy a külhoni technológiáért és tapasztalatért cserébe folyamatosan teret engedett a külföldi vállalatoknak is az elektronikai piacon. A Samsung gyors tanulónak bizonyul: a 80-as évek közepére az olcsó memóriamodulok és számítógép alkatrészek gyártójaként szerez világszerte nevet, 1992-re pedig a világ első számú DRAM gyártója lesz. 1983-ban a 64K DRAM  esetében a cégnek még 4 év hátránya volt . Az 1M DRAM-ot már csak 1 év késéssel dobták piacra, a 4M DRAM-mal pedig más világcégekkel egy időben jelentek meg. Később olyan újdonságok fűződnek majd a cég nevéhez, mint a világ első 256 MB-os (1994), 1 GB-os (1996) DRAM chipje, vagy a legelső 1 GB-os flash memória elkészítése. Közben a televíziók értékesítésében is előkelő helyet, és nevet szereznek. Az Egyesült Államokban nyitnak gyárat, melynek kapacitása évi 1 millió darab. A cég 1977-ben elért 1,3 milliárd dolláros éves forgalma tíz év alatt közel a hússzorosára, 24 milliárd dollárra nő. Ez Dél-Korea akkori nemzeti össztermékének 20%-a.

Magyar küldöttség a Samsungnál 1989-ben

1989 február 13 és március 30 között a SAMSUNG alapítvány lehetőséget adott magyar elektronikai szakemberek számára, hogy tanulmányozhassák Dél-Korea iparát. A csoport akkor úgy gondolhatta, hogy a tapasztalatokat megpróbálják az itthoni viszonyok között kamatoztatni, hiszen a rendszerváltás kapujában még létezett az iparunk. Természetesen nem a legfejlettebb hi-tech infrastruktúra állt mögöttünk, de szinte mindent le tudtunk gyártani, szürke állományunk volt rendesen,  az olcsó munkaerő is rendelkezésünkre állt, és nem a nulláról kellett volna kezdenünk.

Valami mégis hiányzott. A z akkori politikai elit ( mára is maradt belőlük ) csak az oroszok hazaküldésével foglalkozott, a nagy szabadság mámorában mindent felégetett maga mögött. Az eredmény közismert. Internet híján az átlagember csak annyit vett észre, hogy a szomszédja nem dolgozni megy, hanem valamilyen árut akar rásózni, vagy biztosítást, esetleg be szeretné léptetni valamilyen hálózatba. A csoportban többen voltak az Orionból, a dolognak végül annyi hozadéka lehetett, hogy a SAMSUNG megvette az Orion egy részét, és egy darabig közösen termeltek. A kilencvenes évek végére kiderült, hogy az elektronikában csak a globális szinten működő multi cégek tudnak labdába rúgni. Jó, de hát azok sem multiként születtek.

A globális piacvezető szerep kibontakozása

1979-ben kezdődik meg a fényképezőgépek és alkatrészek gyártása, de első modelljüket csak a következő évtizedben, 1984-ben jelentetik meg. 1982-ben elindult Európa meghódítása. Németországban megnyílt az első európai kereskedelmi iroda (SEG), és felépült az első európai gyártelep Portugáliában. 1984-ben megalakult az európai Samsung Electronics központnak ma is helyt adó londoni irodakomplexum, két évvel később pedig legördültek a szalagról az első angol gyártmányú Samsung színes tévék, mikrohullámú sütők és videó-lejátszók. 1987 februárjában alakult meg a ma már Techwin nevet viselő Samsung Aerospace Industries vállalat, amely azóta is példátlan ütemben fejlődik a repüléssel és űrhajózással kapcsolatos iparágakban, meg manapság robotokat is fejleszt. 1995-ben felvásárolták a német Rollei kameravállalatot, melynek nyolc évvel korábban került tulajdonába a patinás Schneider-Kreuznach optikai cég. Azóta a Samsung összes minőségi fényképezőgépének optikáján, valamint DSLR modelljeihez kínált objektíveken a „Schneider” neve díszeleg. A világ első LCD kijelzős digitális fényképezőgépe 1995-ben kerül piacra, a Samsung pedig ugyanekkor kezd TFT-LCD televíziók gyártásába és jelenti be első digitális fényképezőgépét a Kenox SSC-410N-t, mely csak 1997-ben kerül forgalomba. Az 1995-ben beindított LCD gyártásból '97-re beérik az első 30 colos TFT-LCD televízió, és nem kell sok idő, hogy a Samsung váljék a világ vezető LCD TV gyártójává. A Samsung rövidesen Mexikóban nyit új üzemet (miért nem Svájcban ?). Digitális fényképezőkből pedig mintegy 3 millió darabot ad el a cég. 2001-ben már 40 colos LCD tévé kerül le a Samsung gyártósorról, a hasonló számítógép monitorok mérete pedig már 19 colnál jár. Egy év múlva a cég évi 10 millió TFT LCD kijelzőt hoz forgalomba. A Samsung neve ekkoriban kezd elterjedni a digitális fényképezőgépek vásárlói között, ám valódi áttörést a félvezető üzletág, és a mobiltelefonok ugrásszerű fejlődése jelentett.

1999-ben a Samsung a negyedik helyre került a félvezető chipek és mobiltelefonok gyártóinak sorában, 2001-ben pedig már a Samsung Electronics értékesítette a legtöbb mobiltelefont az Egyesült Államokban, és a Samsung mobiltelefonok Franciaország legelismertebb termékeinek listájára is felkerültek. Ugyanebben az évben a Samsung megkapta a Global Finance magazintól az „Év vállalata” címet, majd a Financial Times a 21. század legkiemelkedőbb vezérigazgatójának választotta Lee Kun-Heet. 2000 és 2005 között a cég több IDSA (Industrial Design Society of America) díjat nyert, mint bármely más vállalat. 2005 áprilisában az amerikai Time magazin a Samsung elnökét a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta. A Samsung Electronics jelenleg a világ legnagyobb szórakoztató elektronikai óriása, több termékkategóriában is vezető pozícióban. A mamutvállalat 2008-ban több mint 270 000 dolgozót foglalkoztatott és 252 milliárd dolláros éves forgalommal zárt. Szép teljesítmény. 

Mindeközben Európában

Megalakul az Unió, és a saját piacok védelme helyett  megnyitják az utat a távol keletről érkező olcsó és kevésbé jó minőségű termékek előtt. Egyszer csak mindenki elkezd minél alacsonyabb árfekvésű és kevésbé tartós termékeket vásárolni, ezzel megindítva egy ördögi spirált ami még ma is tart. Eleinte az öreg kontinens tartotta a lépést, a gyártást a volt szocialista blokk országai felé tolták. Megjelentek az összeszerelő üzemek hazánkban, és a szomszéd országokban is az olcsóbb munkaerő miatt. Igen ám, de nyugat európai gyárak megszűntek, ezáltal növelve a munkanélküliséget és szaporítva az olcsóbb készülékeket vásárlók tömegét. Következő lépés a gyártás még keletebbre, akár Kínába helyezése, vagy csak egyszerűen a távol keletről érkező késztermék átcímkézése és dizájnosítása. Persze így egyre jobb minőségűek lettek a SAMSUNG és az LG termékei, mert a lepusztuló európai márkák nem bírták a versenyt, mivel ki voltak szolgáltatva az egyenlőtlen piaci körülményeknek. Új formátumokat sem nagyon kellett már fejleszteni, mert internet alapú lett minden. Így történhetett meg hogy nagy múltú cégek felőrlődtek, vagy felvásárolta őket valaki és a nevük alatt silány terméket kezdett forgalmazni, ezzel próbálva piaci előnyöket szerezni. A japán cégek még valamennyire tartják magukat, de nekik is komplett üzletágakat kellett megszüntetni vagy átszervezni a megmaradtakat, ami csak a legnagyobbaknak sikerült. A SANYO is megszűnt, beleolvadt a Panasonicba, pedig a tv gyártást tőle tanulta a SAMSUNG. Persze az árverseny és a profitéhség örök, a gyártás egyre elmaradottabb országokba kerül ahol nem lehet munkajogokat érvényesíteni, és fillérekért dolgoznak akár a gyerekek is. A következő állomás valószínűleg Afrika lesz. Akkor valójában mi is a SAMSUNG titka ? Mi kellett hát a sikerhez? Jó földrajzi fekvés, tanulékonyság, az állam maximális támogatása, az EU öngyilkos gazdaságpolitikája? Mondhatnánk hogy azért a cégnek, és a koreai emberek szemléletének is nagy szerepe van ebben, de egy tanulmány a következő pár mondatban összegzi a dolgot: végeredményben megállapítható, hogy a gazdasági növekedés gyorsulásait (ide értve az ún. gazdasági csodákat is) és lassulásait alapvetően a technikai haladás általános törvényszerűségei határozzák meg. Nélkülözhetetlen követelmény azonban az olyan gazdaságpolitika és intézményi rendszer, amely megteremti a technikai haladás kibontakozásának feltételeit. Csak ennyi?

forrás: Pixinfo, rentit.hu, RT évkönyv (Froemel Károly írása)