Így észleli a globális megfigyelő rendszer Észak-Korea titkos nukleáris kísérleti robbantásait
Szeptember 3-án Észak-Korea nukleáris kísérleti robbantást hajtott végre, amit a bécsi központú Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (Comprehensive Test Ban Treaty Organization, CTBTO) észlelt. A robbanás ereje 160 kilotonnás volt, amelyhez társulva 6.1-es erősségű földrengést érzékeltek. Ez több mint tízszerese a hirosimai bomba erejének, amely csupán 15 kilotonna erősséggel bírt. A robbanás helyszínéül egy észak-koreai nukleáris kísérleti telep szolgált.
Kérdés, hogy egy nukleáris kísérleti robbantás történt, egy más típusú robbanás, vagy esetleg egy földrengés? Az egyetlen módja annak, hogy alátámasszuk, nukleáris tesztrobbantás történt, hogy a Xenon nemesgáz nyomait keressük a légkörben. Dél-koreai megfigyelő műszerek a xenon-133 radioaktív gázizotóp nyomait észlelték. Sok korábbi észak-koreai kísérletnél találtak hasonló jeleket. Habár a feltételek változhatnak annak függvényében is, hogy a teszt üreg szivárog vagy esetleg össze is omlik. A lenti kép jobb oldalán szeizmikus diagramokat láthatunk, amelyekből rögtön kitűnik a mostani robbantás erőssége.
Az 1996-os Átfogó Atomcsend Szerződés tiltja a nukleáris teszteket minden környezetben, és a Szervezet Nemzetközi Megfigyelő Rendszerét úgy alkották meg, hogy ellenőrizni tudja a szerződés betartását. A rendszer nagyon érzékeny, és akár egy kilotonnánál kisebb erősségű föld alatti kísérleteket is észlelni tud.
A megfigyelő rendszer 321 kisebb egységből áll össze, amelyek a föld minden pontján megtalálhatóak.
Négy különböző technológiát alkalmaznak az ilyen jellegű események észlelésére:
- 1. Szeizmikus: föld alatti kísérletek azonosítására
- 2. Radionuklid felismerés: a légköri maradványok vizsgálatára
- 3. Hidro-akusztikus: víz alatti robbantások szűrésére
- 4. Infrahang érzékelés: a légköri robbantások észlelésére
A nemzetközi megfigyelő rendszert 1996-ban kezdték el építeni, és 20 év elteltével is csupán 90%-ban készült el. Egy globális műholdas kommunikációs hálózat közvetíti az összegyűjtött adatokat Bécsbe, ahol tárolják és elemzik azokat, majd megosztják a tagállamokkal. Egy robbanást követő radioaktív szennyezést 16 különböző laboratóriumban elemeznek. A tagállamok a nukleáris megfigyelő rendszert az ENSZ nemzeti GDP formulája alapján finanszírozzák. Sok politikai és pénzügyi korlát akadályozta a rendszer fejlődését, és néhány hibát is vétettek annak során, hogy sietve, de próbáltak megfelelni az előírásoknak. Számos probléma felmerült amikor az állomásokat távoli és nehezen hozzáférhető területeken próbáltak telepíteni. A Nemzetközi Megfigyelő Rendszer hamarosan teljessé válik 20 év építkezés és több millió dollár befektetés után. Az utolsó hidro-akusztikus rendszerek telepítése is megtörtént júniusban a Dél-Indiai-óceánon, a francia Crozet-szigeteken. A hálózat által elért eredmények jobbak, mint amire a tervezők számítottak.
A rendszer segített még a cunamik előrejelzésében, amely csupán egy mellékes, de rendkívül hasznos funkció. 2004-ben észlelte az indiai-óceáni cunamit, és megfigyelte a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófát követő radioaktív kibocsátást. A globális megfigyelő rendszer eléggé kifinomult ahhoz, hogy a legkisebb nukleáris tevékenységet is észlelje, és folyamatosan javul.
A problémákat innentől viszont nem a megfigyelésben, hanem magában az Átfogó Atomcsend Szerződésben kell keresnünk, amely jelenleg nem hatályos. A szerződés addig nem lép hatályba, amíg 44 olyan állam nem ratifikálja, amelyek jelentős nukleáris kapacitással rendelkeznek. A szerződést 183 állam írta alá és 166 ratifikálta eddig. Az egyetlen gond, hogy a 44, jelentős nukleáris kapacitással rendelkező államból 8 a mai napig nem ratifikálta azt. Ezek az államok Kína, Egyiptom, India, Irán, Izrael, Pakisztán, Észak-Korea és az Egyesült Államok. Ezen államok közül Kína, Egyiptom, Irán, Izrael és az Egyesült Államok már aláírta az egyezményt, a többi állam nem. Még ha mind a hét állam ratifikálja is a szerződést, akkor sem biztos, hogy Észak-Korea hasonlóan fog cselekedni.
Források: ctbto.org, Aayesha Arif, wonderfulengineering.com Fordítás: Lázár Nóra
