Lazarbibi

  • TECHNIKATÖRTÉNET
  • ELKÉPESZTŐ
  • VALÓSÁG
  • FORMÁTUMOK
  • NAVIGÁCIÓ
  • MAGYAR
  • HADITECHNIKA
  • CÉGEK
Mikroelektronikai Vállalat

Mikroelektronikai Vállalat

A legrövidebb életű vállalatunk

1980-ban döntöttek a gyár létrehozásáról, és 1986 májusában leégett, mégis nagyon sok anyag található róla az interneten. A cikkek java része összeesküvés elméleteken alapul, és különböző rejtélyes dolgokat feltételez. Az elérhető anyagok, és a több száz komment alapján megpróbálom összerakni a legvalószínűbb verziót, mert ugye ez egy gyártörténeti sorozat akar lenni.

cim.jpg

A 70-es évek végén kormányzati döntés született a mikroelektronika magyarországi fejlesztéséről (ebben az időben a KFKI-ban az első számítógépek fejlesztése TPA – Tárolt Programú Analizátor--program címszó alatt futott). A Mikroelektronikai Fejlesztési Kormányprogramhoz tartozott a Mikroelektronikai Vállalat (MEV) megalapítása. Minderre első körben kétmilliárd (!) forintot biztosítottak, ám ez a forint nem a mai forint, vásárlóerőben nyugodtan számolhatjuk a mostani harminc, vagy inkább negyvenszeresét. A HIKI (Hiradástechnikai Ipari Kutató Intézet) és a hajdani Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. humán és műszaki bázisán 1982-ben létrejön a Mikroelektronikai Vállalat. A berendezéseket, gyártósorokat és egyéb eszközöket, az akkori embargót és COCOM-listát megkerülve, egy harmadik partnertől sikerült (tisztes felárral) beszerezni. 

Az 1982-ben létrejött Mikroelektronikai Vállalat, MEV, egyrészt létrehozta az integrált áramköri tömeggyártó üzemet, másrészt külföldi know-how alapján felkészült a hazai gyártás beindítására. A tömeggyártás bázisaként a HIKI már meglevő üzemi csarnoka szolgált, melyet természetesen jelentősen át kellett erre a célra alakítani. A MEV két lépcsőben lett kialakítva. Első lépcsőben a MEV-hez csatolták az EIVRT budapesti félvezető fejlesztő és gyártó részlegét, míg a másodikban az EIVRT gyöngyösi félvezető és gépgyárát. Az új szervezetben több mint négy és félezer ember dolgozott, azaz a MEV bekerült a magyar nagyvállalatok viszonylag szűk körébe. A vállalat első legfontosabb feladata egy évi 120 000 darab szilícium szelet megmunkálására alkalmas gyártósor létrehozása volt, amelyet a földszintes ún. T épületben helyeztek el. A beruházás első szakaszában MOS technológiájú üzem készült el.

Az integrált áramköri csípek szerelés, tokozása és mérése Gyöngyösön történt. A gyöngyösi gyárban a MEV megalakulása idejére már kitűnő szakemberek irányították a munkát, akik részben a hazai, részben a 70-es években vásárolt Fairchild licenc révén odakerült gyártó és mérő berendezésekkel dolgoztak, irányították a termelőüzemet. A termelés volumene már az akkori árakon is elérte az 1 milliárd forintot, melyen belül jelentős tételt képviselt az export. 

A kor szellemének megfelelően a kialakult hazai nagyvállalat 1984-ben megindította üzemi lapját. A Beköszöntő szerint: „Vállalatunk életének két esztendejében sokan tették fel munkánk, programunk, terveink iránt érdeklődve a kérdést: Mi újság? .... Az 1984-es esztendő küszöbén az újdonság maga az újság.”

A MEV-ben gyártottak Berendezés Orientált Áramköröket (BOÁK). Erre a lenti képen láthatunk egy példát. EMG oszcilloszkóp csatorna erősítője is ilyen áramkör. A BOÁK burkolatának eltávolítása után látható, hogy kerámia lapon van pár SMD tranzisztor, és ellenállás alul-felül. A Fóti úton épült egy új, szovjet alapú speciális gyártóüzem ahol ezek készültek.

boak2.jpg

A szórakoztató, és az ipari elektronikában használatos tranzisztorok és IC-k is készültek nagy választékban. A felhasználók szerint ezek az alkatrészek nagyon jó minőségűek voltak, egyes paramétereikben túl is szárnyalták a külföldi megfelelőiket. Nagyon sok még ma is működik a hifi komponensektől az aggregátor vezérlőkig a legkülönfélébb áramkörökben. A tűzvész után még sokáig kaphatóak voltak ezek az alkatrészek. Az eBay aukciós portálon például simán megvásárolhatjuk ma is a lenti képen látható originál MEV IC-ket.

ebaymev.jpg

Egyes források szerint hamisítványok is felbukkantak, ami szintén a jó minőségre utal. A lenti képeken ma is működő MEV által gyártott alkatrészek láthatóak több féle készülékben. Korabeli újságcikkekből kiderül, hogy Gyöngyösön is volt a MEV-nek gyáregysége, ami régebben az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. tulajdonában volt. Itt bizonyosan készültek IC vizsgáló műszerek és multiméterek, valamint a hozzájuk tartozó kijelzők.

mevmix2.jpg

1975-ben a HIKI (Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet) dolgozói (Keresztes Péter és Simon Zoltán vezetésével) „feltörték” az Intel 8080-as jelű mikroprocesszorát. Így járt a 8088 is, ami 1978-ban került forgalomba, és 29000 db tranzisztort tartalmazott egy 3mikron csíkszélességű 33 négyzetmilliméteres magban. A feltörés konkrétan azt jelentette, hogy addig csiszolgatták a processzort, amíg a benne lévő mag rétegeinek meg nem jelent a rajzolata, amit lemásoltak, és elkészítették belőle a gyártósort vezérlő mintákat. Ez 64 db. kb. 1 m2-es, 2 mm-es osztású raszterpapírra rajzolt ábrát jelentett nagyságrendileg. Így a gyártástechnológia megvásárlása nélkül tudták reprodukálni a terméket. Persze ez a fajta visszafejtés lassú, és drága módszer, ráadásul nem működött volna a végtelenségig, hiszen 2000-ben a Pentium-4 processzor már 42 millió tranzisztort tartalmazott 0,18 mikronos csíkszélességgel. Ehhez a témához tartozik még egy rendkívül érdekes művészet, amit csak kevesen láthattak, és 2000-ig a közvélemény semmit nem tudott róla. A chip fejlesztők is tudták, hogy le fogják másolni a terméküket, ezért ábrákat helyeztek el a maszk üres területein, ezt "chip art", vagy "silicon graffiti" néven vált ismertté. Volt rá példa, hogy perekben is felhasználták ezeket a képeket, de mára a szigorú ellenőrző szoftverek, és az üres helyek hiánya miatt kihalófélben van ez a fajta önkifejezési forma. Lenti kép jobboldalán láthatunk pár ilyen alkotást, amik az IC belsejében több ezerszeres nagyítás után válnak láthatóvá.

chipart.jpg

A 8088-as le lett koppantva, és le is gyártották. Erre így emlékszik egy kommentelő, aki benne volt a dolgok közepében:

"Működött is, de a kihozatal 20 % alatt volt, ami senkit nem lepett meg. Egyrészt — tudomásom szerint nem voltak meg azok a nagytisztaságú, többzsilipes laborok, amilyenek az IC-gyártáshoz elengedhetetlenek. (Drezdában volt szerencsém látni ilyent: a dolgozó bemegy az első zsilipajtón, pucérra vetkőzik, átmegy a következő helyiségbe, ott jól lezuhanyozik, innét átmegy a következő zsilipajtón, felveszi az odakészített munkaruháját, és innét az utolsó zsilipajtón megy be a munkahelyre, ahol dolgozik.) Szóval, a kihozatal… A chipgyártás úgy megy, hogy van egy kerek sziliciumlapka, arra annyiszor “ráfényképezik” az áramkör rajzolatát, ahányszor ráfér — és ez a lapka megy végig a gyártási folyamaton. A folyamat végén mindegyik áramkört bemérik, hogy jó-e. A rosszakat kidobják. Ha jól emlékszem, a versenyképességhez legalább 70-80 %-os kihozatal kell. Nomármost… Azt mindenki el tudja képzelni, hogy azok az áramkörök, amelyek a lapka szélére kerültek, azok eleve rosszak. Továbbá azt is, hogy minél nagyobb a chip mérete a lapkához viszonyítva, relatíve annál több az “eleve rossz” áramkör. Márpedig a mikroporcesszor-chip elég nagy. Másrészről: egy IC-gyártósor alap-paramétere, hogy “hány inches”, magyarul hány inch ármérőjű a szilíciumlapka, amelyre az áramkörök kerülnek. Emlékeim szerint a MEV 2 inches technológiával rendelkezett, miközben máshol már 3-4 inches technológiák voltak."

Mindezekből az következik, hogy mire a gyár beindult volna már elavultnak minősült, és hatalmas pénzeket kellett volna költeni új gyártósorokra. A mikorprocesszorokat ráadásul a szovjetek, és az NDK is lekoppantotta, és nagy mennyiségben, kielégítő minőségben gyártotta. Igaz, nem a legkorszerűbb típusokat, de az 1-2 generációval régebbi dolgokat amúgy is csak a KGST-n belül lehetett eladni.

Figyelembe kell vennünk még a Moor törvényt is, ami feltételezi a tranzisztorszám duplázódását kb. másfél évente, ez a csíkszélesség feleződését is jelenti nagyjából. Ez pedig azt eredményezi, hogy a gyártósorok ára 10 évente durván megtízszereződik. Könnyen beláthatjuk, hogy ez így nem lett volna fenntartható sokáig.

A harmadik lépésben nézzük meg milyen fejlesztésekben vett részt a vállalat

Meg kell említeni a JATE informatikusaival közösen fejlesztett, a Magyarországon tervezett áramkörök között máig is a legnagyobb integráltságút, a DS-1 adatrendező csipet. (ennek működő példányait – nem sokkal a tűz előtt - a MEV-ben készítették el) A szegediek ennek felhasználásával építettek egy COMMODORE-64 mellé adatrendező SLAVE processzort, és azt be is mutatták.

Egy másik projekt a Lézer Ionizációs Repülési Idő Tömeg Analizátor (LIRITA) kifejlesztése és megépítése volt. A témában összedolgoztak gépészmérnökök, fizikusok, vegyészek. Több újdonságnak köszönhetően, abban az időben a berendezés a világon egyedülálló paraméterekkel rendelkezett. Jól lehetett használni a felületi szennyeződések kimutatására, különböző szubsztrátok elemzésére, ugyanakkor a fény–anyag kölcsönhatás során különböző teljesítménysűrűség mellett képződő plazma kialakulásának és dinamikájának tanulmányozására is. A kutatás és fejlesztés tehát sikeres volt, de mire a berendezés elkészült (a terv szerint időben), a MEV leégett, és a LIRITA rendeltetésszerű használatára nem került sor. A kapott eredmények és publikációk alapján két kollégát meghívtak külföldre (azóta sem jöttek vissza – kint igen szép karriert futottak be), a csoport itthon maradt része egy ideig még kísérletezett a berendezéssel, de aztán a téma lezárult, és a csoport átalakult, mivel újabb projekteket kellett teljesítenünk. Néhány év után a berendezés átkerült egy másik intézetbe, ahol plazmafizikai kísérleteket végeztek vele, aztán bizonyos részeit felhasználva átépítették.

A tűz martalékává váltak még egy sejtprocesszor gyártó kliséi is. Ez a sejtautomaták elvén működött volna, amit Neumann János vezetett be még 1940 körül, aki a gépek önreprodukciójához akart matematikai modellt alkotni. Sajnos erről nem rendelkezem több információval.

A negyedik lépésben foglaljuk össze a lényeget

A MEV a hagyományos félvezetőket, és a kisebb bonyolultságú IC-ket nagyon jó minőségben tudta gyártani, de annak ellenére, hogy ígéretes projektekben vett részt, a nagyobb bonyolultságú processzorok gyártása már nem működött az elvárt szinten.

Végezetül egy részlet Az „MFKI 50 éves” DVD-kiadványból:

A magyar mikroelektronika aranykora

A hazai félvezető áramköri program csúcspontja, az „LSI Kft.”

Ezen a ponton kell részletesebben említést tenni a KFKI szerepvállalásáról a – fentebb „LSI Kft.”-nek nevezett, OMFB finanszírozásával létrehozott – konzorciumban, amely 1975-80 közötti időszakban dolgozott, és amelynek célja az I8080 Intel-típussal ekvivalens mikroprocesszor kifejlesztése volt, valamint a „készség” bizonyítása ezer darab működő példány bemutatásával. A kísérleti gyártást a HIKI Fóti úti telephelyén kialakítandó, minősített tiszta laboratóriumban kellett megvalósítani. A konzorcium főfelelőse a HIKI Félvezető Főosztálya (Ugray L.), részvevői a KFKI-nak az Ionimplantációs Célprogramja (Gyulai J., majd 1978-tól Bánki Ferenc), ill. a program lezárása miatt az MKI, valamint kisebb erőkkel a Mérés- és Számítástechnikai Intézetének (MSzKI) Maszklaborja (Binder Gy.), a TKI Áramkörtervező Főosztálya (Csurgay Á.), a BME Elektronikus Eszközök Tanszéke (Tarnay Kálmán) volt. A céláramkör feldolgozását a HIKI (Simon Zoltán) és az MKI (Keresztes Péter, Pacher Donát) végezte, párhuzamosan, de eltérő stratégiával. Ennek a párhuzamosságnak a haszna bebizonyosodott. A gyártósor felépítése, felszerelése, üzembe állítása 1979. elejéig tartott, ez alatt részletes áramköri, szimulációs és technológiai ismeretekre tettek szert a részvevők. A végső időszak alatt el is készültek az áramkörök és ezzel megkoronázták a hazai félvezető-kutatás, -fejlesztés „aranykorának” nevezhető időszakot. A sikert követő, hibásnak látott és annak is bizonyult döntés, amely a megalakuló Mikroelektronikai Vállalat (MEV) termék-célját nem az elért műszaki tudásra, hanem az EIVRt egyedi eszközgyártására alapozta, eljátszotta hazánk mikroelektronikai esélyeit, amelyet a MEV tűzesete (1986. május 28.) meg is pecsételt.

Részlet a "Fejezetek a magyar mikroelektronika történetéből" című könyvből:

"A különleges gyár 1985-ben kezdte meg próbaüzemét, azonban a változó feltételek és irányítás miatt a termelés csak lassan indult meg. A vállalathoz új vezérigazgatót neveztek ki, dr. Balogh Béla személyében. A termelést először egy váratlan 1985. decemberi kábeltűz akasztotta meg. A sok szempontból vitatott beruházás egyik jelentős fejezete volt az infrastruktúra kiépítése. Az infrastruktúra tűzvédelmi része jól vizsgázott, a rendszer automatikusan bekapcsolt és idejekorán eloltotta a tüzet. A tűz okozta legsúlyosabb kárt a nagytisztaságú tér a befújt korom miatti elpiszkolódása jelentette. Az üzemet több hetes munkával megtisztították, de a tűzvédelmi rendszer halonos újratöltésére még várni kellett. 1986. májusában a MEV vezetése a sor újraindítását határozta el. Az előkészítés során a légcsere leállása miatt a dolgozók közt egyesek rosszul lettek, majd pedig május 22-én az epitaxiás berendezésben hidrogénrobbanásra került sor. A „figyelmeztető” rossz előjelek után került sor 1986. május 26-án a magyar ipartörténet legnagyobb tűzkatasztrófájára, mely során leégett a MEV gyártósora. A közel kétmilliárd Ft kár története sokféleképpen hallható. A hivatalos tűzvizsgálat elektromos zárlatra vezette vissza a tüzet. Voltak azonban pletykák szabotázsról is. A tűz fő okát Mlinkó Tamás (Villamosipari Kutatóintézet), az igazságügyi szakértő abban látta, hogy a mennyezetbe épített szellőző ventillátorok szerelésénél az osztrák fél a náluk szokásos, a magyar előírások szerint tiltott, megoldást alkalmazott, nevezetesen a fázistoló kondenzátorokat vízszintesen helyezték el. Egy meghibásodott kondenzátorból kipattanó szikra gyújtotta be az éppen alatta, szintén a szabályokat megszegve, tárolt használt acetont. A tűz egy egész mémökgenerációnak vette el addigi élete értelmét, de azonnal megkezdődött a rekonstrukció érdekében mind a szakmai munka, mind a lobbizás. "

Források: Elektrotanya, MEV Konteó, EMG üzemi híradó, Wiki, Fejezetek a magyar mikroelektronika történetéből című kiadvány

12 komment Magyar Cégek Tovább
Mikroelektronikai Vállalat Tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
12 komment

Ajánlott bejegyzések:

  • Göring lopakodója Göring lopakodója
  • Az elektronikus navigáció története 9. rész Az elektronikus navigáció története 9. rész
  • A lehallgatás régebbi, mint gondolnád A lehallgatás régebbi, mint gondolnád
  • Volt egyszer a magyar autóbusz-gyártás Volt egyszer a magyar autóbusz-gyártás
  • Élet a CGI előtt Élet a CGI előtt

A bejegyzés trackback címe:

https://lazarbibi.blog.hu/api/trackback/id/tr687739386

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Komojtalan 2015.08.29. 14:29:19

Szakmai rész lehet jó, én azért foglalkoztam volna a leégés konteókkal a végén. Itt egy magyar nyelvű: konteo.blogrepublik.eu/2011/05/26/a-mikroelektronikai-vallalat-konteo/ A konteó lényege, hogy nem kell komolyan venni, mindenki azt lát bele amit akar, azért érdemes elolvasni, a kommenteket is.
Válasz erre 

McKinney 2015.08.29. 18:40:42

pedig a magyar üzemekből általában elég jó a "kihozatal" :)
Válasz erre 

csedársajt 2015.08.29. 23:18:30

Sok ökörség szódával.
A 8088-as létrehozása az akkori űber-csúcstechnológia vonalánakkísérleti " karcolgatása" volt (IBM PC 80as években..idehaza....?!?)
Ott volt a 68000 és a többi motorola, 6502, vagy a zilog z80, stb, a nintendó nagy durranása a gameboy pl mi is? Egy spéci logikával és kijelzővezérlővel integrált Z80, és mikor is durrant be ez a dolog?
Vagy ott van a nes, ha csak ezt leklónozzuk egy chipben(mások meg is tették ugyebár..), márpedig evvel a csikszélességgel nem kunszt (nem úgy mint a 8088) már 10évig elélhetünk a béketábor vagy annak maradékának klónvideójátékkal ellátásából.
Nem csak a műszariparban, csúcstechnológiában lehet gurítani,sőt!!
A félvezetőiparban evvel a "kőkori" technológiával máig(!) labdába lehetne rugni, látszik jól, hogy akik ezeket a cikkeket írják fogalmunk nincs semmiről.
Pl szedjél szét öreg egy kinai ARM-ot, és máig ott lesz a vicces kis rajzocska a maszkon.
Méghogy ellenőrzés meg blablabla.
Tipikusan magyar ez is, elbasztuk, elmaffiáztatuk, mostmeg mindenki féltudással okoskodik róla, az is aki életében egy karnaugh táblát vagy fetch ciklust nem látott, de jobban tudja és érti mi miért volt "szükségszerű" meg xar, mint az aki ott volt és benne volt, illetve máig benne van a témában.
Ez az ország erről szól 90óta, szétlopva, elmaffiázva, és mindekinek a szar is szar ha magyar, mert csak a nyugat és csakis azok tudhattak valamit.
A mev pontosan azért "gyulladt fel", mert aki azt a tüzet gyújtotta, jól tudta, hogy még 20-25 éven át egy ilyen gyártás és szakembergárda, alapipar sokszorosan visszatermeli a befektetést, mondhatni aranybánya, gyártva akár a legegyszerűbb "tamagocsit", de szószerint, és egy olyan szellemi, oktatási, technológiai tőke, amire ügyes visszaforgatással mindíg ráépíthetúő egy újabb és újabb szakembergárda, technológia.
Akár a japóknál vagy máshol levedlett gyártósorokkal, mindegy, mindíg van fejlődő-másodpiac, ahogy eláttuk a ruszkikat mindenféle xarért "tőkés céltipusú" műszer és kommersz félvezetővel, ez a rendszerváltás után ugyanugy ment volna barter tovább olajban, gázban, autóban, fegyverben, valutában, mindegy.
Nagyon sokat lökött volna az országon, és eladni, feladni az ágazatban dolgozók ezt érthető módon nem akarták. Ők látták a homokban az aranyat, amire ma mindeki finnyáz, hogy nem is, dehogyis.
Maradt a "sajnálatos baleset" mint sokaknak a világpiacon dollár 10 milliárdokat érő "megoldás" a magyar félvezetőipar végleges megsemmisiítésére, felszámolására, kiszorítására.
Válasz erre 

netnepper 2015.08.30. 00:12:07

Az a MEV-es "nagyon jó minőség " erősen kérdéses volt anno.
Fehérváron a Videoton selejtraktárából "kimentett" MEV gyártmányú TDA 3560-as PAL dekódereket kilószámra árulta egy helyi barkácsbolt. Persze a Vidiben is tudták, hogy a kiszálló műszerészek a csehszlovák pillanatpákával a helyszínen nem fogják tudni kiforrasztani a zsinórban bedöglő 28 lábú MEV IC-t, ezért már az SP modulon gyárilag IC tokkal szerelték őket. Bezzeg a modulon a másik IC-t, a TDA 3590-es Philips gyártmányú Secam-Pal transzkódert nem kellett tokba tenni, mivel soha nem döglött be, mint ahogy TFK TDA 3560-as sem romlott el. Ugyanígy a MEV gyártmányű TDA 1170S függőleges eltérítő és a TBA 120S hangvégfok IC-ket is alig győzték cserélni a műszerészek.
Az idő egy kicsit megszépíti az emlékeket...:-)
Válasz erre 

Lazarbibi 2015.08.30. 12:27:33

@netnepper: TDA 3560 az valóban félresikeredett volt, de a TELEFUNKEN is képes volt ilyen szériára. A TDA1170 az egy külön történet, abból TFK és Fairchild is nagyon rossz volt, de tudtommal a MEV azt csak tokozta. A nagy hűtőfelület miatt több példány a beforrasztásnál pusztult meg, de van aki azt mondja a MEV az jól bírta a hőt.
Válasz erre 

2015.08.30. 12:31:09

Az, hogy a gyár leégett, szerintem az akkori kémelhárítás csúfos kudarca.
Válasz erre 

Lazarbibi 2015.08.30. 14:13:06

@csedársajt: Soha nem állítottam olyat, hogy ami magyar az szar. Mert akkor miért írnám ezt a gyártörténeti sorozatot, aminek gondolom a többi részét is olvastad mielőtt megállapítottad hogy fogalmam sincs semmiről. A MEV még élhetett volna, de ha nem a tűz, akkor a rendszerváltás viszi el. 90-óta szétlopás meg maffiázás abban egyetértek, de azt magyarázd már el hogy tudnánk ma kőkori technikával labdába rúgni, mert még azt hisszük hogy ökörségeket mondasz szódával.
Válasz erre 

csedársajt 2015.08.30. 21:23:18

@Lazarbibi: A félvezetőgyártás kicsit olyan, mitn a sörfőzés, igen, tarolnak a nagy volumenű szupermodern hűha stb gyárak, de ha valakinek van gógyija, érzéke, és egy alapképessége, akkor kell továbba is a primitívebb, de valamiért egyedi, okosan tervezet, kisebb volumenben is gazdaságosan beállítható, stb áramkör.
Nem tudom ezt így bebizonyítani itt helyben, ehhez rengeteg alapismeret szükséges, de egy kisérleti gyártás egyébként gyakorlatilag sikeres(!) projektjére (a la 8088) egész gyászbeszédet írni, hogy na ott romlott el minden, több mint tájékozatlanságrol, sokkal inkább szándékos csúsztatásokrol és összemosásokról árulkodik.
Válasz erre 

Lazarbibi 2015.08.30. 23:20:31

@csedársajt: Miért csúsztatnék szándékosan? Hidd el én szerettem volna legjobban, ha chip nagyhatalom leszünk, vagy legalábbis nem maradunk le nagyon, de a legideálisabb esetben is max úgy járhattunk volna, hogy megvesz minket az AMD, vagy valaki más a gengszterváltás után.
Válasz erre 

pig_debil 2016.01.02. 11:30:10

Anno az IC gyártósor beszerelésénél illetve beüzemelésénél ott voltam, és persze "láttam" a hiányosségokat. Azt, hogy miért nem sikerül jo terméket gyártani. De ezt aki ott volt, az tudja.
Az IC gyártosort jo magyar, illetve cucclista szokás szerint nem teljes volumenében szerezték be, hanem részletes egységekben.. Pl a foto helyiség már megvolt korábban, tehát minek az uj? Aztán zsilipkapuk a gyártáshoz? -Ugyanmár, hülyeség! Ez sem volt. A szilicium lapkákat süritett nitrogén gáz továbbitotta, de az gumicsövön jött a poros udvaron át, a kb 100m-re lévö gázhelyiségböl, ahol két markos, de elég nagy piás dolgozo cserélgette a palackiokat, illetve reduktorokat, amik minösége a béka segge alatt volt 1000 emelettel... -Igy pedig egyszerüen csodálatos, hogy a 20% sikerült!
Válasz erre 

Duplaxiii 2017.05.29. 17:25:35

Csak most láttam ezt a posztot, de érdekes...
Gyakorlatilag sok mindent leírtál, de semmi sem úgy volt - a leszervezett kollégák, barátok kapcsán képben voltam -, sem a sztori nem ez, sem a műszaki dolgok nem stimmelnek!
Ami az eleje, az nagyon messzire vezet, úgy hívják: KGST.
Az Izzóban minden "baráti" országot megelőzve készültek már a tévéképcsövek és a színes képcsőgyártó sor is elkészült, amikor egy telefon jellegű parancsra éjjel lágngvágókkal szétdarabolták a új gyártósort, és azt ládákba pakolták. Még én is kerülgettem évekig.
Mert a lengyelek kapták a képcsőgyártást.
Az Izzóban a félvezetőfejlesztés is messze megelőzte a többiekét, és ,ivel az Izzó egyben stratégiai vég volt, lehetőséget kapott az amerikai Fairchild cégtől liceszvásárlásra.
Semmi 8080 meg hasonlók!
Csak az akkor mán nem COCOM listás TTL műveleti IC-k sorozatát vásárolták meg és építettek egy modern gyártóbázist Gyöngyösön.
A tranzisztor, dióda egyebek a Váci úti törzsgyárban készületek, a TTL IC-k Gyöngyösön, a kijelzők a Vákuumelektronikai Gyár központi részén és a speciális rádió és adócsövek a Váci úti volt Adócsőgyárban.
Ez volt az alap akkor, amikor a döntés megszületett, hogy az egész KGST alapra kerül, itt lesz az új bázis, összevonnak minden szükséges gyárat (azaz szakembert) és a Fóti úton meg épül egy új, szovjet alapú speciális gyártóüzem.
Igen a BOÁK-ra...
Kellett pár műszaki titok ezt kapták az Izzótól és a szakembereket.
Hogy végül miért égett le?
A mai napig nem tudni. Szabotázs (minek?) vagy emberi mulasztás (valószínűbb), de valóban életveszély volt, amíg a tüzet és a spéci gázokat tartalmazó palackokat nem mentesítették.
De a füstölgő romok mellett ott röhögött gúnyosan az Izzó egyik megbízott felsővezetője...
De a lényeg:
A MEV soha nem tokoztt semmit, az az Izzó gyöngyösi gyára volt, azt beletették az új cégbe, soha nem volt szó 8088 meg hasonlókról, processzor nem gyártottunk, nem fejlesztettünk, az valóban COCOM volt, alkatrészként kellett csempészni még a nyolcvanas években is, majd lett szovjet z80 meg hasonlók...
És botorság keverni a Fóti úti MEV sort az Izzó gyöngyösi részével. Az utóbbi legális licenszgyártás és üzem volt.
Válasz erre 

Lazarbibi 2017.06.05. 00:20:17

@Duplaxiii: Köszi az értékes infókat. A cikk nincs kőbe vésve, tudok rajta alakítani a hitelesség kedvéért.
Válasz erre 
Mégsem
Mégsem

Megjegyzés:
Facebook

Lazarbibi

Tudomány, technika, érdekességek régiségek és még sok más !

Lazarbibi honlapja

dj.jpg

Facebook

Lazarbibi honlapja

Top 5

  1. Filmszereplő számítógép
  2. Magyar kazettás magnók
  3. Szovjet kazettás magnók
  4. Különleges ajándék az amerikai nagykövetség részére
  5. 10 dolog, amitől elhiszed a tervezett elavulást

Címkék

Cégek (19) Érdekességek (35) Formátumok (16) Haditechnika (45) Magyar (32) Morbid (9) Navigáció (10) Szuper (26) Technikatörténet (59) Valóság (12) Címkefelhő

Keresés

Friss topikok

  • 'n Quijote: Szia! Tudsz valamit Makay Attiláról? Ha igen, privátban válaszolj légy szíves az onquijote kukac g... (2024.09.06. 06:27) A BHG emlékére
  • tutyimutyi terminátor: nos, elillant 7 röpke év, és Kim köszöni, jól van; még mindig ő a Kedves Vezető (v. mi) (2024.08.11. 12:29) Észak-Korea megbéníthatja a high-tech ipart?
  • Greg36: @gigabursch: Valószínűleg igen. A csupaszárny elv már egész korán megjelent a kutatások között (má... (2024.08.05. 13:15) Göring lopakodója
  • Barkmann: "Mi az a konténer radar? Furcsán hangzik, de nem találtam rá magyar elnevezést." 29B6 "Konténer" (... (2024.07.14. 05:19) Támadás a konténer radar ellen
  • Adani: Vidoeton Colorstarokhoz is a Raduga képcsöveket használták, Szovjetunióból jött a képcső, a videot... (2024.04.09. 15:33) Színes televízió a Szovjetunióban

Facebook hírfolyam

Lazarbibi honlapja

Blogajánló

DZSANGALA - GREGORY FÁJA Szerelmes kamaszként jópáran véstük bele a fákba kedvesünk és saját nevünk kezdőbetűjét, valamint az aktuális dátumot, így kifejezve szerelmünket egy szemmel látható és fogható bizonyíték formájában. Az angliai születésű ausztrál utazó, Gregory bár nem egészen ilyesfajta indíttatásból, de… geogulliver.blog.hu
blog.hu

Archívum

  • 2024 április (1)
  • 2023 november (1)
  • 2023 február (1)
  • 2022 november (1)
  • 2022 október (1)
  • 2022 február (1)
  • 2021 december (2)
  • 2021 augusztus (1)
  • 2021 június (1)
  • 2021 április (2)
  • 2021 március (1)
  • Tovább...

Egyéb

Támogatás

Támogasd munkámat, ha több hasonló jellegű cikket szeretnél olvasni, de az oldal enélkül is üzemel tovább.

 

Kávégép szerviz

185706145_3911285022287604_3885607603847226092_n.jpg

Elektronika,tech,retro
süti beállítások módosítása
Dashboard