A VIDEOTON hifi készülékei

1973-ban a Német Szabványügyi Hivatal (DIN) lefektette azokat a minimális követelményeket, amik a magas hanghűséget garantálták. Ez volt a DIN 45.500, vagyis a "high-fidelity" szabvány. Sok sok évig virított a készülékek elején a felirat, de miután egyre könnyebb volt túlteljesíteni, szép lassan elvesztette varázsát. Persze közben kiderült, hogy a papíron kiváló műszaki adatok nem jelentenek garanciát a valósághoz közeli hangminőségre. A kor legpraktikusabb hifi terméke a RECEIVER, vagyis rádió és erősítő egy dobozban. A VIDEOTON első hifi rádióerősítője az RA4324 S Orpheus fantázianevű készülék volt, ami 1974-ben került kereskedelmi forgalomba, utána pedig a Prometheus, ami az akkori csúcsot jelentette nagy teljesítményű végfokozatával, és dinamikus pick-up fogadására alkalmas előerősítőjével.

Következő generáció 1978-tól az RA 6350 S, azaz AIDA, és az RA 6380 S CLEOPATRA. Ezek a készülékeket már modul rendszerben gyártották, ami megkönnyítette a javítást, mert az áramköri részegységeket külön lehetett cserélgetni, vagy akár átkonstruálni is. Szinte teljes egészében magyar alkatrészekből készültek, ma is használják őket sokan.

1981-től megkezdődtek a magyar hifi legnagyobb szabású építkezései, a torony építések. A VIDEOTON mindjárt két komplett rendszerrel jelent meg a piacon (RT-301 és RT-401). A rádió, és az erősítő még a CLEOPATRA-ban használt modulokra épült. A kisebbik toronyban egy egységet képezett RA 6360S típusjelzéssel. a nagyobbikban (lent baloldalon) külön volt a tuner (RT 6300S), és az erősítő (EA 6380S). A kazettás magnó és a lemezjátszó a japán AKAI cégtől származott. Az első generációs kis torony ára 27800Ft volt, a nagyot pedig 35900 akkori jó magyar forintért kínálták, ami igen szép pénznek számított a maga idejében. A második generációs toronyban (lent jobbra) már ledek váltották fel a mutatós műszereket. A kisebbikben RA 6363S rádióerősítő dolgozott, a nagyobbikban pedig RT 6303S tuner, és EA 6383S erősítő. A kazettás magnó is egy fejlettebb példány volt, természetesen szintén AKAI. A tornyok tetején csücsülő lemezjátszók is a japán cég termékei voltak, ezeket eleinte készen kaptuk, később csak a fődarabok érkeztek, és itthon történt az összeszerelés.

A torony építkezések folytatódtak 1987-ben, és próbáltuk követni az élvonalat, megjelent a frekvencia szintézeres tuner RT 7300S típusjelzéssel, ehhez tartozott az EA 7386S erősítő. Ezen készülékek küllemén igen erős AKAI behatásokat lehetett észlelni.

1989-ben még kijött egy új rádióerősítő az RA 6386S , de kicsit visszalépésnek tűnt hogy ismét kézi hangolást alkalmaztak. Ez a készülék 11900Ft-os áron került forgalomba.

Hangszórók és hangdobozok

1. számú idézet

A vállalatnál a hangszórógyártás 1954-ben indult, az ORION által átadott Konstrukciók, technológiai dokumentáció alapján, jelentős szakmai támogatással. Egy kerek és egy ovál hangszóróval indult a termelés, nagyon egyszerű lemezből készült alkatrészekkel és AlNiCo mágnesekkel. A fém alkatrészek gyártása, még az oválkosár szerszámozása sem okozott nehézséget, viszont a papírmembrán és a bakelizált textilközpontosító (pille) gyártása teljesen ismeretlen technológiát jelentett. A gyártási feladatot a vadászlőszerüzem kapta meg, hisz ők foglalkoztak papírból készült termékekkel (vadászlőszerhüvely).

Keresztes János főművezető orionos segítséggel egy kis üzemben nagyon rövid idő alatt megoldotta a papírmerítéses technológiát, és rövid időn belül jó minőségű membránokat tudtak gyártani. Akusztikus szakember sem volt a vállalatnál, így önálló termékfejlesztés sem indult 1958-ig. A két hangszóró egészen jól kielégítette a csövesrádió-program igényeit. 1958-ban a budapesti gyakorlott akusztikus - Huszti Dénes - jelentkezett munkára Székesfehérváron. Azonnal megbízást kapott egy akusztikus laboratórium kialakítására, és fiatal elektromérnökökből, műszerészekből így nagyon ütőképes 15 fős csapatot hozott létre. Az Akusztikus Labor volt az első olyan munkahely a vállalatnál, ahol tudományos igényű fejlesztési tevékenység, iskola alakult ki, megfelelő eszközökkel, és műszerekkel (lent balra). VIDEOTON szerzői team: A VIDEOTON története 1938-1990. (c 2012) ISBN 978-963-08-5110-7  

2. számú idézet

A laboratórium tevékenysége széles körű volt, mert nemcsak termékeket, hanem technológiát, és gyártóeszközöket is kellett fejleszteniük. A nagyüzemi hangszórógyártás a hangsugárzók sorozatgyártásával indult 1968-ban. A kidolgozott hangszórók alapján a laboratóriumban elkezdték az első hangdobozok tervezését is. A Veszprémi Gyáregység eleinte a dobozokat gyártotta le, majd néhány év múlva megkezdte a hangfalak végszerelését is. A hatvanas évek közepén végrehajtották a hangszóróüzem rekonstrukcióját is, így minden feltétel kialakult nagy mennyiségű, jó minőségű hangszórók, és hangdobozok gyártásához. A kapacitás évi 3 millió hangszóró volt. VIDEOTON szerzői team: A VIDEOTON története 1938-1990. (c 2012) ISBN 978-963-08-5110-7

Fenti képen jobbra négy hangdoboz a hetvenes évekből, lejjebb pedig a nyolcvanas évek modelljeiből láthatunk párat.

A vállalat termékeire felfigyelt a japán AKAI cég, és ezzel beindult a VIDEOTON hangdobozok diadalútja a világ fejlett régióiba. Elsősorban készülékgyártók voltak a vevők, de később önállóan is megjelentek termékek a piacon. Ez volt az első ipari kooperáció egy japán cég és egy KGST-tagország vállalata között. Ezen a kooperáción keresztül tanultunk meg nyugaton is eladható esztétikai kivitelű termékeket gyártani. Az együttműködés kiterjedése révén az akkoriban magas színvonalúnak számító AKAI magnetofonok, és lemezjátszók is bekerülhettek a VIDEOTON termékválasztékába. Ezzel a kooperációval a VIDEOTON jelentősen megelőzte a KGST-országok bármely elektronikai gyártóját a minőséget, a használati és az esztétikai értéket is figyelembe véve. Ide tartozik még, bár nem hifi, hogy AKAI videómagnókat is raktak össze.

3. számú idézet

1989-ben a termékkör értékesítési volumene meghaladta a 280 millió forintot, ebből a dollárreláció 120 millió forint volt. Ezzel túlszárnyalta a rádió-vevőkészülékek árbevételét. Lenti képen balra az AKAI-nak gyártott SR H800 hangfal, jobbra pedig a csomagolóüzem látható. Közel 1700 dolgozója volt a hifi részlegnek, ebből 900 a veszprémi gyáregységnek, ide tartozott az összes forgácsoló munka, a hangszóró gyártás, a mágnes üzem, a műanyag üzem és a skálagyártó üzem. 1997-ig folytatódott az AKAI-val az együttműködés, ekkor megvásárolta őket a SEMITECH cég Hongkongból, akiknek kihasználatlan kapacitásai voltak Kínában, ezért elvitték tőlünk a gyártást. VIDEOTON szerzői team: A VIDEOTON története 1938-1990. (c 2012) ISBN 978-963-08-5110-7

1988 december 12.-én megalakul a VIDEOTON Audiotechnika Kft, és átveszi az audió termékek fejlesztését, és gyártását. Ekkor már a high-end kategóriát ostromolták a VIFA dán cég hangszóróival szerelt „Preludium" néven ismert hangdobozzal, ami nagy sikert aratott a magyar piacon.

4. számú idézet

A fejlesztésről így mesél a cég vezetője: "A hangdoboz még nem teljesen végleges példányát megmutattuk a SONY európai termelési főnökének, Takaura úrnak, aki mellesleg hegedű-művész is volt. A meghallgatás egy pár PHILIPS és egy pár SPENDOR BC1 hangdobozzal együtt, mindegyik függöny mögött elhelyezve zajlott. Takaura úr jónak ítélte a hangdobozunkat, de szerinte még gyengébb volt mint a SPENDOR BC1, amiből a fejlesztőink kiindultak. Azt is megmondta, hogy a hangváltó szűrő mely frekvenciatartományban okoz szükségtelen kiemelést. Igaza volt." VIDEOTON szerzői team: A VIDEOTON története 1938-1990. (c 2012) ISBN 978-963-08-5110-7

1989 karácsonyán került boltokba az új hangdoboz, amit lentebb láthatunk. Mellette egy hangszóró lengőtekercs-csévélő berendezés.

Megállapodáshoz közel voltak a JVC céggel is évi 600 ezer db hangdoboz szállítására, de amikor az audio divíziójuk vezérkara itt volt megállapodni (1990 szeptember), kitört a taxis blokád, s a japán vendégeket csak dűlőutakon tudták eljuttatni a repülőtérre. Ettől annyira megijedtek, hogy minden kapcsolatot megszakítottak.

5. számú idézet

A profil akkori helyzetét Tunkli Mihály, az Audiotechnika Kft. igazgatója visszaemlékezésében így jellemzi: "Sajnos a többi HIFI elektronikai termékünk is elavult és drága alkatrészbázisra épült. Túl sok építőelemet tartalmazott, a külső megjelenésük sem felelt meg a kor divatkövetelményeinek. Bár a frissen beáramló távol-keleti berendezéseknél jobb műszaki paraméterekkel rendelkeztek, mégis csak anyagköltség alatti áron lehettek volna értékesíthetők. Volt néhány nyugat-európai cég, akik arra gondoltak, hogy mi az alkatrészeket olcsóbban szerezzük be mint ők, és ezzel teremtünk fedezetet a gyártási költségekre. Ez pedig nem volt reális elképzelés. Konkrétan emlékszem, hogy a Schneider cég vezérigazgatója is ajánlott szerelésre egy mini audiorendszert, amiért készre csomagolt állapotban 60 USD-t fizetett volna. Ugyanakkor a mechanikus és elektronikai alkatrészek-a csomagolóanyagok nélkül - 61 USD-be kerültek volna, hongkongi paritáson." VIDEOTON szerzői team: A VIDEOTON története 1938-1990. (c 2012) ISBN 978-963-08-5110-7

Ennek ellenére 1990-ben három gyártmánycsalád állt fejlesztés alatt csak a hangdobozokból. A Preludium kisebb, és nagyobb változata, valamint a Bonus, és Sonus fantázianevű sorozatok. Valamennyi készült belőlük, mert aukciós oldalakon néha felbukkannak. SPA-300 nagy teljesítményű erősítő is készen állt a gyártásra, de csak 20-30 darab jött ki belőle, ennek megfelelően gyűjtői értéke is igen magas. CD-31 típusú CD játszó is tervbe volt véve nagyjából 12000Ft-os áron, már szerszámozták hozzá a gyártósort. PHILIPS kittből készült volna, amiből 10 ezer(!) készlet előrendelését tervezték. Egy biztosan elkészült, mert lefényképezték, de ha valakinek van ilyen készüléke jelentkezzen.

Innentől filmszakadás. 1991-ben megtörtént a csődbejelentés, a VIDEOTON magánkézbe került. Az Audiotechnika Kft. a cégjegyzék szerint 1995-ben megszűnt.

Forrás: Patina.hu, Hifi Magazin, Retronom.hu, A VT története, VIDEOTON reklám kiadványok