Lazarbibi

  • TECHNIKATÖRTÉNET
  • ELKÉPESZTŐ
  • VALÓSÁG
  • FORMÁTUMOK
  • MORBID
  • MAGYAR
  • HADITECHNIKA
  • CÉGEK
XXI. századi Diszkónika

XXI. századi Diszkónika

hk01.JPG

Régen, csaknem száz évvel ezelőtt, még nem találták föl a keverőasztalt. Még régebben, 1893. február 15-én, amikor egy magyar találmány, Puskás Tivadar vezetékes Telefonhírmondója kezdte meg a műsorát, még az elektronikus erősítő sem létezett. Mindössze egyetlen szoba volt a stúdió, s abban is csak egy, legfeljebb átkapcsolhatóan két mikrofon volt.

hk03.jpg

Filmhíradó

Az iménti filmhíradó egy dologban tévedett: Puskás Tivadar nem találta föl a telefonközpontot. A telefonhírmondót viszont valóban ő. E találmányban – amelyre mi, magyarok nagyon büszkék lehetünk –, nemcsak a technikai részletek érdekesek, hanem az a gondolat is, hogy egy pontból sok pontba el lehet juttatni a műsort: a híreket, prózai és zenei alkotásokat.

hk04.jpg

hk05.jpg

A vezeték nélküli műsorszórás az első világháború után kezdődött meg. Még ekkor sem keverték egymásra a beszédet és a zenét, legalábbis Európában nem, ahol egyrészt lassabb volt az élet, másrészt tiszteletben tartották a művészi produkciók sérthetetlenségét.

Ezeknél azonban sokkal lényegesebb volt, hogy azt tapasztalták: ha a beszéd alatt zene szól, akkor akár érthetetlenné is romolhat az elhangzó beszéd. Politikai propaganda okok miatt tartották fontosnak, hogy a beszéd jól érthető legyen. A beszéd alatt zsizsegő muzsika azt az érzést kelti a hallgatóban, mintha egy másik rádióállomás zavarna be.

És eleink nem tévedtek. Noha pl. a Neumann cég már 1928-ban gyártott hangkeverőt, Európa legtöbb országában még a múlt század hatvanas éveiben is csínján bántak a zene és a beszéd egymásra keverésével – kivéve a nagyon tudatosan komponált művészi alkotásokat, a hangjátékokat.

hk06.jpg

Nem így az Egyesült Államokban! Az USA-ban 1920-ban szólalt meg az első rádióállomás, 1924-ben pedig már 500-nál is több működött. Ezek – szemben az európaiakkal – nem az egész országot sugározták be, és főként kezdetben eszük ágában se volt külföldre is műsort terjeszteni. (Hazánk pl. Trianon okán a magyarlakta területek egészét le akarta fedni – ezért épült meg a legendás szivar alakú antenna.)

20081202lakihegyf.jpg

Az USA-beli rádiók üzleti céllal jöttek létre. Míg az európaiak nem sugároztak reklámot, a tengeren túliak számára a műsor gyakorta csak kényszerű időkitöltő volt két reklám között. Márpedig a reklám akkor hatásos, ha magához ragadja a hallgatót. A beszéd szépsége nem mindig fontos, még az se, ha zajok szűrődnek a stúdióba, csak a lényegre kell figyelni, vagyis, hogy vedd meg a szart. Például a rágógumit.

Vagy a gyönyörűséges hajszárítót. 

Igazán hatásosak a reklámdalocskák lehettek.

Ezt a korszakot, ennek paródiáját remekül mutatja be „A rádió aranykora” című film.

S innen már csak egy ugrás volt a diszkórádió. A legenda szerint éppen 1929. október 24-én, a gazdasági világválság kezdő napján kiáltja New York egyik rádióállomásának mikrofonjába Hubert Prior Vollee muzsikus: Hejhó, mindenkinek! A „The Fleischmann's Yeast Hour” című műsor évekig ment, különösen a tinik körében nagy sikerrel.

wolen.jpg

A műsorban gyakorta léptek föl zenészek, zenekarok is. Ha van kedved és időd, hallgass meg egy karácsonyi adást!

Vollee igen nagy érdeme, hogy 1937-ben helyettesének szerződtette Louis Armstrongot; nem érdekelte a fajgyűlölők felháborodása.

Természetesen ez még nem az a pörgős diszkó, mint napjainkban. Arra a háború utánig várni kellett. A rockzene meghozta a változást. Például abban a rádióban, amelynek diszkóműsorát egy Alan Freed nevű szélhámos vezette.

Európa továbbra is aludt. Kivéve egyetlen kereskedelmi állomást, az egyébként 1933-ban alapított Radio Luxembourgot. Igen, így írva, mert angol nyelven sugárzott. Valójában ez a rádió mindig renitens volt; pl. 1956-ig nem volt hajlandó aláírni azt a nemzetközi megállapodást, amely elosztotta a rádiócsatornákat és meghatározta azok teljesítményét. A Luxit – főként a jobb esti hullámterjedés miatt – nálunk is sokan hallgatták délután hattól hajnalig a hatvanas évektől kezdve, mert bődületes teljesítménnyel sugárzott a 208 méteres középhullámon, és senki nem zavarta az adást. A legújabb „angolszász kultúrmocsokkal” barátkozhattunk – hát még, ha értettük is volna a műsorvezetők hadarását... Szerencsére, nem értettük.

A Luxinak a hatvanas évek közepéig nem volt konkurenciája, a nagytőke azonban megunta a kiszolgáltatottságot. A „senki földjén”, a tengereken megjelentek a kalóz rádióadók, amelyek a BBC heti egy órájával szemben éjjel-nappal szolgálták ki a zsebrádiós tiniket. 1964 március 28-án szólalt meg a suffolki partoktól 15 km-re a legendás Caroline hajó rádiója a 199 m-es középhullámon. 

hk09.jpg

Bizonyára megfigyelted, hogy ha az eddigi példákban rá is dumáltak a zenére, szinte mindig csak olyan részre, ahol nincs szöveg. Ez általában a nóta eleje, az intro. Ráadásul olyan figurák rizsálnak, akiknek erős, mindent átütő orgánumuk van. A Caroline-t követték a többiek. Egy 1970-ben megjelent kiadvány hétszáz egykori kalózrádiót sorol föl Nyugat-Európában. Ennek a korszaknak állít emléket – rengeteg jó zenével – a Rockhajó című film. Azt nem írhatom le, hogy akár HD-ben is letölthető az ncore-ról, viszont az előzetesét megnézheted.

A kalózrádiók sorsát elsősorban az pecsételte meg, hogy a „rendes” rádiók is átvették a kalózok hangvételét, s hogy győzött a nagytőke szabadságharca: egyre több országban engedélyezték a kereskedelmi rádiók működését. A volt szocialista országok közül hazánk volt az első, amelyik – igaz, a Magyar Rádió keretein belül – kereskedelmi rádiót működtetett. A Danubius nyitotta a sort, és a Calypso követte.

Hozzáteszem, hogy a diszkós, a Luxit példának tekintő stílus már korábban megjelent a királyi rádióban.

A rendszerváltás után több évig nem indulhattak el új rádiók. A honi kalózrádiók nem a kufárokért, hanem a szólásszabadságért, a szabad rádiózásért küzdöttek. Munkatársai ingyen dolgoztak, a rádiókban nem volt reklám. Az első ismertebb kalózrádió a Tilos volt, amely az akkoriban divatos, és más rádiók által nem játszott techno-partykkal, továbbá szókimondásával lett népszerű.

Kistelepüléseken nem, de egyes nagyvárosokban (Pécs, Miskolc) kb. tucatnyi kalózrádió kezdett működni, a Balaton partján pedig elindult az első kereskedelmi kalózrádió is. 1992. március 8-án, a „Nálam nem dönt az állam – az abortusz magánügy” című műsorával pedig egy szentendrei úti toronyház tetejéről szórta műsorát a budapesti FIKSZ Rádió. Mivel ebben a kalózkodásban jómagam is érintett voltam, a nosztalgiázó lírázás helyett az első adásunkat beharangozó tévéműsort ajánlom a figyelmedbe.

Ma már rengeteg rádió szól hazánkban is. A profi rádiókban képzett hangmesterek, hangmérnökök keverik a műsorok hangját. Azonban amióta megszaporodtak a rádióállomások, illetve, a nagy rádiók is takarékoskodni akarnak, egyre inkább automatikákat használnak jó fülű, biztos kezű szakemberek helyett.

Az egyik ilyen cucc a voiceover limiter.

Utálom. Gyűlölöm. De legközelebb erről lesz szó.

Cs. Kádár Péter

A szerzőről, és hogy mi az a Diszkónika?

A Diszkónika egy 1984-ben megjelent könyv, melynek alcíme: A rockzene és a disco technikája. Akkortájt még a mindennapi életben nem létezett a digitális technika, és összesen 3 országos rádióprogramot lehetett hallgatni az országban. A szerző Cs. Kádár Péter a Magyar Rádió hangmérnöke volt ebben az időben.

coversdiszko.jpg

A könyv segít eligazodni a hangzások világában, és játékos módon oktat egyedi laza nyelvezetével és hasonlataival. A XXI. századi Diszkónika a napjainkra aktualizált változat, amelynek legfrissebb részeit a Soulmusic.hu oldalon lehet követni, és persze a régebbieket is érdemes elolvasni.

 

1 komment Valóság Technikatörténet Tovább
XXI. századi Diszkónika Tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
1 komment

Ajánlott bejegyzések:

  • Kémek a fénymásoló gépben Kémek a fénymásoló gépben
  • Mars jelentkezz! Mars jelentkezz!
  • Digitális hangfelvétel a Szovjetunióban Digitális hangfelvétel a Szovjetunióban
  • A lehallgatás régebbi, mint gondolnád A lehallgatás régebbi, mint gondolnád
  • Hidegháború a rádió műsorszórásban Hidegháború a rádió műsorszórásban

A bejegyzés trackback címe:

https://lazarbibi.blog.hu/api/trackback/id/tr9312009414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Infamous 2016.12.05. 00:37:00

Nálunk valakinek a családban megvolt a könyv.
Válasz erre 
Mégsem
Mégsem

Megjegyzés:
Facebook

Lazarbibi

Tudomány, technika, érdekességek régiségek és még sok más !

Lazarbibi honlapja

dj.jpg

Facebook

Lazarbibi honlapja

Top 5

  1. Filmszereplő számítógép
  2. Magyar kazettás magnók
  3. Szovjet kazettás magnók
  4. 10 dolog, amitől elhiszed a tervezett elavulást
  5. Különleges ajándék az amerikai nagykövetség részére

Címkék

Cégek (18) Érdekességek (34) Formátumok (15) Haditechnika (41) Magyar (32) Morbid (9) Szuper (25) Technikatörténet (65) Valóság (12) Címkefelhő

Keresés

Friss topikok

  • Kit Fisto: csúti csüngőhasú tolvaj     2020.02.22. 13:31:15 Téves azt hinni, hogy az első két kormány, azaz ... (2021.04.17. 07:51) Hová tűnt a magyar elektronikai ipar a rendszerváltás után?
  • zsoci: @rdos: Nem volt amúgy. (2021.04.06. 20:12) Kémek a fénymásoló gépben
  • Tehetséges ugandai buzi: Ha jól emlékszem, tán 1990-92. környékén olvastam egy cikket az IPM magazinban, ami azért valjuk b... (2021.04.05. 17:50) Egy új radar, ami látja az F-35-ös vadászgépeket?
  • Bandibacsi34: Rettegett Ivan idejeben(16. Sz) kalyhacsovon keresztül ment a elhallgatás... (2021.04.03. 17:01) A lehallgatás régebbi, mint gondolnád
  • gigabursch: @rdos: Nagy ő. Hűűű, ne de hülye vagy édes fiam (Markos-Nádas-Boncz) (2021.03.27. 12:35) Cyber kalózok a XIX. században

Facebook hírfolyam

Lazarbibi honlapja

Blogajánló

A szeretett játék – elhunyt 2021. április 18-án?   Az Európai Szuperliga ötlete nem nevezhető egy radikálisan új kezdeményezésnek, elég csak arra gondolni, hogy a 22 szezonon keresztül az Arsenal csapatánál edzősködő Arsèene Wenger már 2009-ben a nemzeti ligák végéről beszélt 10 éves viszonylatban, épp azon veszélyeket említve, amelyek most… reaktor.blog.hu
blog.hu

Archívum

  • 2021 április (1)
  • 2021 március (1)
  • 2021 február (1)
  • 2021 január (1)
  • 2020 december (1)
  • 2020 november (1)
  • 2020 október (1)
  • 2020 szeptember (2)
  • 2020 július (1)
  • 2020 június (1)
  • 2020 május (1)
  • Tovább...

Egyéb

Támogatás

Támogasd munkámat, ha több hasonló jellegű cikket szeretnél olvasni, de az oldal enélkül is üzemel tovább.

 

HTML doboz

Elektronika,tech,retro
süti beállítások módosítása
Dashboard